Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

ték a kutatásokat. Amint írták: „Jelenleg már csak egy köves domb mutatja az egykori templom helyét", amelyet meglehetősen elsimult árok vett körül. A téglából készült épület „18 lépés hosszú és 7 lépés széles (kb. 13x5 méteres E.Gy.) volt és falát - úgy látszik - gyámoszlopok támasztották. Homlokzata minden valószínűség szerint, keletre nézett. Egyébként kelet-nyugati fekvésű volt..."

11 A szóban forgó dűlőkön, amelyek a Bócsai-halmot és a Bócsai-telket is magukba foglalták, az 1970-es évek elején a termelőszövetkezet mélyszántást végeztetett. A szántás során Györffy István, a Nagykun Múzeum munkatársa igen sok leletet gyűjtött a helyszínen.

78 A Tarattyó út és a Bócsai út közé eső Bócsai-halom, az 1980-as évek elején még megvolt, fontosabb adatait Tóth Albert kunhalom katasztere őrizte meg, mert a halmot a tsz 1985-1990 között elhordatta. Helyét egy ideig az ott hagyott magasságjel mutatta.

79 Bocsa kelet felé (a város belterületéhez közelebb lévő) eső, a 17. században is művelt részét tehát az újabban feltört gyeppel együtt, a 18. században szántóföldnek osztották ki. A szántók határa délen a Konta-halomig ért. Ettől délre illetve nyugat felé a Bikás határrészig, a 19. század második feléig előbb nagy területű mocsár vagy vízjárta, mocsaras rét volt. A folyószabályozások után ez szikes legelő vagy gyengébb minőségű szántóföld lett. Karcagon még ma is úgy tudják, hogy a legeltetés elől elzárt, s ezért Tilalmasnak nevezett határrész, északkeleten a jelenlegi Tilalmasi úttól kezdve, délen a Bócsai út jobb oldaláig tartott. Az ugarföldek kijelölésével járó határrendezés természetesen Bocsát sem kerülte el, de a térképek szerint, a várostól való távolsága miatt, már az 1770-80-as években jelentős számú tanya épült itt.

80 A „Botsai Ugar"-t a 19. század elejétől gyakorta engedélyezték valamilyen vetemény, elsősorban kukorica alá felfogni, vagy pedig a gyommal borított területek („Botsai viráditsos föld") megtisztítása érdekében, nyilas földeket is osztottak előbb köles, azután pedig dinnye alá. A közös használatú földek bővítéséhez a szántók szélén lévő jobb minőségű legelőkből, mint például a szomszédos „Tajta Pál laponyag", hasítottak ki területeket nyilas földnek.

81 Az ugarokat az 1846-ban végrehajtott KAPOSVÁRI Gyula: Adatok Györffy István régészeti tevékenységéhez. In: GYÖRFFY István az Alföld kutatója... KOVÁCS István (1931-2005) múzeumi gondnok közlése. TÓTH A, 1988. 365. p. SZML Térképtár T. 72., T. 73. és T. 77. SZML Karcag v. lt. Tjkv.-ek. 1830. ápr. 10. 216. sz.,1840. ápr., 1844. márc. 24. 189. sz. a virádicsos földről 1792. ápr. 19. 121. sz. a nyilas osztályról 1837. jún. 11. 463. sz. 28