Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

és a termények felvásárlási árának növekedése, kedvező hatást gyakorolt a termelőszövetkezeteket 1956 végén elhagyó tagságra. Ám a parasztság egy része a karhatalom tömeges megfélemlítései, a kilátásba helyezett kecsegtető változások, illetve az anyagi kényszerítő intézkedések hatására sem kívánt a kolhoz típusú szövetkezetekbe visszalépni. A volt és leendő tagság megnyerése érdekében az új kormányzat - a kollektív gazdálkodás népszerűsítésével - minden eszközt megragadott arra, hogy a meglévő termelőszövetkezetek működését mielőbb eredményessé tegye.

151 A korabeli megyei helyzetelemzések szerint a kollektív gazdaságok eredményes működését azonban több tényező is hátráltatta. Ilyen összetevőnek számított továbbra is a téeszelnökök alacsony iskolázottsági foka, a pártellenőrzés fellazulása, a szakmai vezetés hiánya, valamint az a tény, hogy a „közép- és kisparasztok nagy részénél az ellenforradalmi események és a föld forgalmára vonatkozó rendelkezésekre is tekintettel a magántulajdonhoz való ragaszkodás újból megnőtt. "

152 1957 elején a gazdasági feltételek és a politikai hangulat még korántsem tette lehetővé a szövetkezetesítési kampány újbóli felerősítését, ennek ellenére Szolnok megye párt- és állami vezetői már az év második negyedében a kollektivizálás mielőbbi folytatása mellett foglaltak állást. Az MSZMP megyei pártbizottsága 1957. május 24-én készített határozati javaslatában a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének közvetlen feladatait a meglévő téeszek politikai és gazdasági megszilárdításában, a mintaalapszabályhoz történő visszatérésben és a pártpropaganda erősítésében látta.

153 A korábbi termelőszövetkezeti szervezés alapelveihez történő visszakanyarodást jelezte, a határozati javaslatban szereplő azon igény, hogy a mintaalapszabálytól eltérő téeszeket minősítsék vissza* a téeszekből a kollektív gazdaságokat bomlasztó „osztályellenséget" távolítsák el, „az októberi ellenforradalmi események során megtévedt" tagokat irányítsák újból a közös gazdálkodás felé, s az 1956-57 fordulóján eltávolított, de politikailag megbízható téeszelnököket helyezzék vissza pozíciójukba. A határozati javaslat szerint a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése céljából a propaganda valamennyi kínálkozó lehetőségét igénybe kell venni: „A mezőgazdaságban lévő problémák súlya megköveteli, hogy legURBÁN, 1988. Az 1957. eleji adatok szerint a megye 224 téeszelnöke közül csupán 20 főnek volt felsőfokú végzettsége, míg 144 téeszelnök továbbra sem rendelkezett semmilyen szakképesítéssel. A 115 újjáalakult téesz esetében - a jelentés szerint - súlyos probléma, hogy 35 téesznél egyáltalán nem tevékenykedik párttag. SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. 288