Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

alább kéthetenként egy-egy cikk jelenjen meg a megyei sajtóban, mely súllyal a tsz-ek eredményeit ismertesse, és ezek problémáival foglalkozzon. A járási, városi MSZMP intézőbizottsága és a Tanács VB. Mg. Osztálya válassza ki azokat a tsz-eket, ahová látogatást lehet szervezni és az egyéni parasztokat, valamint a gyengébben működő tsz-ek tagjait ide vigyék el. A gyengébben működő tsz-ek jól működő tsz-ek vezetőségi ülésére és közgyűlésére menjenek el. "

154 A termelőszövetkezetek gazdálkodásában meglévő problémákat a megyei pártapparátus elsősorban a forradalmi eseményekre és az 1956-57 fordulóján bekövetkező bomlásra vezette vissza, s a kiutat egyértelműen az állami és pártellenőrzés fokozásában, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának központi intézkedések segítségével történő eredményesebbé tételében, illetve a kollektív gazdálkodás szerepének növelésében vélte fölfedezni. Az MSZMP megyei apparátusa 1957. május 15-i jelentésében összegezte a termelőszövetkezeti mozgalom elmúlt esztendei pártpolitikai fejleményeit és a továbbfejlesztés lehetőségeit.

155 Az értékelés a termelőszövetkezetek 1956 végi felbomlását, a tagok tömeges kilépését, a vagyon széthurcolását részben a szövetkezeti mozgalom ellenes „ revizionista nézetek eluralkodására", „a párttagság megingására"', részben a termelőszövetkezeti „pártszervezetek gyengeségére", részben pedig „a teeszben lévő osztályellenség", illetve „a külső ellenség ellenforradalmi akciójára" vezette vissza. A jelentéstevő örvendetesnek találta, hogy bár a szövetkezeti párttagoknak még „jelenleg is igen sok téves nézettel kell szembenézni és visszaverni (sic!)", 1956 november közepén „a termelőszövetkezeti kommunisták magukra találtak és hozzákezdtek a pártszervezetek újjászervezéséhez. "

156 A feljegyzés a párt- és állami ellenőrzés további fokozása érdekében szükségesnek tartotta a téeszekben működő pártszervezetek és párttagok számának növelését, azidő szerint ugyanis a megye 224 termelőszövetkezetéből csupán 135-ben működött pártszervezet, a téesztagoknak pedig mindössze 19,1%-a volt párttag. Ráadásul voltak olyan kollektív gazdaságok, ahol a tagság soraiban egyetlen párttag sem volt. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása, a mozgalom „számszerű" továbbfejlesztése érdekében a pártapparátus ugyancsak az adósság-probléma rendezését, a párt agitációs munkájának fokozását, az üzemszervezés optimalizálását, valamint az agrárproletárok és kisparasztok irányából megindított, majd a téeszek gazdasági eredményeivel a középparasztság számára is vonzóbbá tett kollektivizálás folytatását irányozta elő. 154 Uo. 155 Uo. 156 Uo. 289