Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.
A helyi forradalmi tanács, látva a tagok elszántságát, egyhangúan a követelések (igaz nem teljes mértékű) teljesítése mellett döntött; a téesz tagok - a beszolgáltatási ár visszafizetésével - visszakaphatták leadott rizstermésük 50%át. Csakhogy a karcagi forradalmi tanács döntése precedenst teremtett: néhány nappal később nemcsak a város, de a Nagykunság és a megye más rizstermelő téeszei is hasonló követelésekkel álltak elő. A megrendült korábbi, s a még meg sem szilárdult új politikai hatalom, illetve az egymásnak is ellentmondó utasításokat kibocsátó helyi igazgatási szervek valójában nem voltak képesek a megyei szintre terebélyesedő rizsügyet kezelni. A megszűnőben és átalakulóban lévő országos szervektől még november közepén is hiába vártak állásfoglalást a megyei tanács illetékesei. A forradalmat eltipró, saját helyzetének megszilárdításával foglalkozó új hatalom november-december folyamán, egyelőre tehetetlenül szemlélte a mind több téeszt és téeszcsét érintő felbomlási folyamatot. Az áttekinthetetlennek és tisztázatlannak tűnő hatalmi helyzet, a paraszti társadalom mind több tagjában az egyéni gazdálkodáshoz való visszatérés lehetőségének illúzióját keltette. A levéltári források tanúsága szerint, a nagykunsági termelőszövetkezeti tagság elkeseredett akciójában - a paraszti társadalom nehéz anyagi körülményeit figyelembe véve - a korántsem mellékes egyéni anyagi érdekek mellett az elmúlt évek erőszakos kolhozosítási törekvéseivel, valamint az egyéni gazdálkodókat és téeszeket egyaránt súlytó beszolgáltatási rendszerrel szemben érzett ellenszenv, illetve az okszerűbb szövetkezeti gazdálkodás lehetőségébe vetett remény egyaránt megtalálható volt. A forradalom leverését követően, a pozícióját mindinkább megszilárdító Kádár-rendszer hatalomba visszahelyezett megyei káderei az 1956 végi, robbanásig feszült helyzetet felsőbb utasítások hiányában is példásan kezelő karcagi forradalmi tanács - s egyben egy 1956 őszén feloszlott és újjászerveződött karcagi téesz - elnökét a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének vádjával koncepciós perbe fogták. Úgy vélem, hogy e per részleteinek feltárásával az 1956-os Szolnok megyei események gazdasági-, társadalmi- és politikai összefüggéseivel kapcsolatban sok szempontból világosabb és árnyaltabb képet kaphatunk. II. Az elsősorban mezőgazdasági termelési tradíciókkal rendelkező Szolnok megye második világháború utáni gazdasági-társadalmi átalakulására az egyik legjelentősebb hatással az 1948 végén, szovjet minták alapján megindított 246
