Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

erőszakos szövetkezetesítési hullám volt.' A kollektivizálást a mind jelentősebb belpolitikai befolyásra szert tevő kommunista párt agrárpolitikusai eredetileg egy időben elnyúló, a közös gazdálkodás előnyeinek felismerésére, illetve az egyéni gazdálkodók autonóm döntésére épülő folyamatként képzelték el. Erről szólt a Magyar Kommunista Párt 1948. április 22-i határozata, amelyben a párt elkövetkező időszakra vonatkozó szövetkezetpolitikai irányelveit rögzítették. S bár a határozatban megfogalmazásra került a magyar mezőgazdaságban „a tőkés befolyás és kizsákmányolás" visszaszorításával, illetve „a szocialista fejlődés" feltételeinek biztosításával összefüggésben „a szövetkezeti gazdálkodásra" való áttérés, valamint a „mezőgazdasági termelés átszervezésének" határozott igénye, a dekrétum leszögezte, hogy,, nálunk ma még nincsenek meg a feltételei annak, hogy az egyéni gazdálkodás helyébe általánosan a termelőszövetkezetek lépjenek", s a kollektív gazdálkodásra való áttérést lassú, a gazdák önkéntes elhatározására épülő folyamatként írta le.

2 A párt vezetése ennek alapvető okát abban látta, hogy a magyar parasztságban „mély gyökeret vert a magántulajdonon alapuló egyéni gazdálkodás", így a termelőszövetkezetek szervezésénél a fokozatosság mellett a szövetkezeti termelés alacsonyabb fokú, egyszerűbb formáinak preferálását tekintették kiindulópontnak.

3 A határozat a szövetkezeti mozgalmat „a demokratikus nemzeti egység egyik bázisa "-ként írta le, jóllehet a kívánt cél megvalósítását „a népi államhatalom kezdeményező és irányító szerepének" növelésével, a „falusi osztályharc" kiélezésével, a korábbi szövetkezeti mozgalom átalakításával/felszámolásával, valamint az általános falusi szövetkezetek fejlesztésével, politikai-ideológiai megtisztításával {„demokratizálásával") kívánta elérni.

4 1948 nyarán, a kizárólagos belpolitikai hatalom megteremtésével összefüggésben, a kommunista párt szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos álláspontja megváltozott; a pártvezetők a kisparaszti gazdaságok gyorsütemű felszámolása, a közép- és gazdagparaszti réteg likvidálása, a kolhoz típusú termelőszövetkezetek létrehozása, vagyis az 1945-ös föld' CSEH Géza: Szolnok megye. In.: A vidék forradalma 1956. Szerk.: Szakolczai Attila, Á. Varga László. I. köt. 1956-os Intézet-Budapest Főváros Levéltára, Bp. 2002. 337-388. p. Az idézett rész: 339. p. (A hivatkozott tanulmány a továbbiakban: CSEH, 2002) 2 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. MSZMP KB Párttörténeti Intézet. Bp. 1979. 564-565. p. 3 Uo. 573. p. 4 Uo. 569. p. 247