Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Majercsik Ferenc ellen például az volt a fő vádpont, hogy Népszava előfizetésre kényszerítette ifj. Farkas Jánost. Surányi János szabómesternek pedig a következő beszédéért kellett felelnie: „Ha mi proletárok fogunk hatalomra jutni, nem fognak a proletár gyermekek rongyoskodni, lesz ruha, zongora és jó mód. "

m Láthatjuk, hogy a Munkástanács hatalmának megszilárdulása után csökkent a terror. A gazdákkal való viszony rendezése azonban nem merült fel, a probléma megoldását még akkor sem tudták megvalósítani a munkások, mikor ők birtokolták a győztes pozíciókat. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy Boros Alajos hívei, az idősebb munkások, a keresztényszocialisták elhúzódtak a Munkástanácstól,

182 kompromisszumokra képtelen embereknek adván át helyüket. Merész állításnak tűnhet a probléma megoldását egyetlen ember munkásságában látni, de Jászárokszállás viszonylatában igenis Boros Alajos volt az, aki képes volt a munkásokat bevinni a községi képviselőtestületbe, s ezzel komoly lépést tett a helyi munkás érdekérvényesítésben. Boros Alajoshoz hasonló egyének Magyarország-szerte éltek, akik nem minden eredmény nélkül dolgoztak a munkásság ügyének előremozdításán, főként a munkás - gazda viszony rendezésén keresztül. Tevékenységük eredményeit sajnos a tízes évek világtörténelmi fordulatai jóformán megsemmisítették, mivel a húszas évek elején ugyanolyan ellenszenv jellemezte a munkásság és a gazdák közti viszonyt, mint amilyen a századfordulón volt. Mégsem lehet eredménytelennek minősíteni a munkásság érdekképviseletének érdekében tett erőfeszítéseket, hiszen a tízes évek keresztényszocialista kezdeményezéseit a húszas-harmincas években sikerült betetőzni. Az 1922-es választások következtében a képviselőtestületnek négy iparos tagja is lett, köztük Csáky Béla, az Ipartestület elnöke.

183 Csáky, a kommün alatt tanúsított magatartásának is köszönhette bejutását, így megállapíthatjuk, hogy a korabeli jászárokszállási társadalom gazdák által alkotott elitje, sokkal nyitottabb volt a munkásság kompromisszumokat kereső megoldásait elfogadni, mint a radikális osztályharcos szemléletet. SZML 1920/8227. HERBERT, 1992. 110. p.; Az egykori keresztényszocialista egyesületből csak Földi Márk és Csányi Mátyás vett részt. Jászvidék, II. évfolyam, 16. szám. - 1922. IV. 16. 132