Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

A munkás kérdésre adott vallásos válasz A témához, a munkás érdekképviselethez nem tartozik ugyan szorosan, mégsem tartanám érdektelennek legalább felvázolni, hogy a vallásos szervezetek miként igyekeztek kezelni a munkás kérdést. Bár maga a keresztényszocializmus is katolikus egyházi kezdeményezésre indult, Árokszálláson nem tapasztalható szoros összefonódás. Ennek vélhetően az az oka, hogy az országos szinten, az 1890-es években lezajlott egyház - állam különválasztás, Jászárokszálláson a századfordulótól jelentkezett, de a vizsgált korszakunkban csúcsosodott ki. A közgyűléseken rendszeresen támadást intéztek a plébános ellen. „A képviselő nyáj közül olyan rúgásokat kapott, hogy görbe orra hol tüledre, hol hajszra csavarodott tőle" - jellemzi gúnyosan az ilyen viták hangulatát a Jászárokszállás és Vidéke.

I84 A keresztényszocialista párt helyi fiókja is keresztény eszmékre építkezett ugyan, de nem vállalta a közösséget Sípos Géza (1855-1919) plébánossal. A katolikus egyház mégis vitathatatlan erővel rendelkezett Jászárokszálláson, a hívek döntő hányada katolikus volt. A korabeli híradásokból azonban az derül ki, hogy a helyi katolikus klérus semmiféle átfogó tervvel nem rendelkezett a munkásság helyzetének rendezésére, erejéből inkább alkalmi megoldásokra futotta. Sípos Géza például támogatta a szegény, de tehetséges fiatalok tanulását. Az ő nevéhez köthető, hogy Barócsy Antalt (1886-1936) kiemelte a szegény, tanyai sorból, és lehetővé tette, hogy képezze magát. Bár nem lett országos hírű festőművész, müncheni tanulmányútja

185 után, kedvelt festője lett szűkebb környezetének. A zsidó közösség létszáma elenyésző volt, ennek magyarázata az lehet, hogy egészen az 1850-es évek végéig nem engedték a zsidók betelepedését a Jászságba.

186 Kis számuk ellenére részt vettek a szegényügy rendezésében: A Chewra Kadischa, vagy az 1888-ban alakult Izraelita Jótékonycélú Nőegylet is feladatának tekintette a szegények gyámolítását.

187 Ezen szervezetek célja azonban inkább az alkalmi segítségadás volt, nem rendelkeztek átfogó tervvel a szegényebb rétegek élethelyzetének tartós javítására. Jászárokszállás és Vidéke, II. évfolyam, 9. szám. - 1910. II. 7. Jászárokszállás és Vidéke, III. évfolyam, 18. szám. - 1911. IV. 30. Barócsy Antal Boros Alajos sógora volt. HERBERT, 1992. 66. p. Uo. 197. p. 133