Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

megválasztott forradalmi munkástanácsba mindössze két kisbirtokos került be, köztük az egyik, Térjék Sándor rendőrparancsnok. A további tagok: 27 földmunkás, 14 önálló iparos, 12 iparossegéd, 1 tanító, 1 magánhivatalnok és 1 varrónő.

171 Mint ebből a felsorolásból kitűnik, a megválasztott tanács ugyanúgy nem fedte le a társadalom egészét, mint elődei, bár szigorúan matematikai módszerekkel végezve vizsgálódásainkat, némileg igazságosabbnak mondható. A gazdák alulreprezentálása egyfajta dacos visszavágás a korábban elszenvedett sérelmekért, kifejeződése a szociáldemokrata - kommunista túlsúlynak. Ez azt is eredményezte, hogy a község élére többnyire olyan személyek kerültek, akik korábban semmiféle közigazgatási munkát nem vállalhattak. A Horthy-éra szívesen példálózott az ilyen személyekkel, főként az olyanokkal, akik azelőtt köztörvényes bűnözők voltak. Tősér József (1878-1939) napszámost, például 1901-ben négy évre ítélték halált okozó testi sértés miatt,

172 Surányi Balázs szintén súlyos testi sértés okozója volt, Majercsik Ferenc (1882-1953) asztalos neve pedig faipari csalás kapcsán merült fel. Igazságtalanság volna azonban pusztán az ő személyük alapján megítélni a munkástanácsot és ezeket a személyeket. Tősér József például vitézül harcolt az I. világháborúban, tetteiért Károly csapatkeresztet és bronz vitézségi érmet kapott.

173 Kommünben vállalt szerepe miatt, azonban neve be sem került ezredének 1930-as években kiadott albumába. A forradalmi események előtt is tisztviselő volt például Strasszer Zoltán (1895), Strasszer Géza (1864-1917) egykori takarékpénztári könyvelő fia.

174 Térjék Sándor életpályáját a tanulmány elején már vázoltam, de az egykori elithez szorosan kapcsolódott Szabó Sándor (1892-1955) is, aki a későbbi főjegyző Magyar Béla (1879-1948) unokaöccse volt. Vagyonos ember, apja után örökölte a „Jókoma" kocsmát, ami az iparosság kedvelt szórakozóhelye volt. Ismert volt „magas intelligenciája."

115 A 68. gyalogezred katonájaként végigküzdötte a világháborút, hasonlóan a tágabb rokonságához tartozó Gyetvai Józsefhez (1887-1971), aki a II. világháború után a szociáldemokrata párt helyi vezetője lett.

176 HERBERT, 1992. 51. p. SZML 432 / 1919. SZML 8227 / 1920. Jászárokszállás és Vidéke, IX. évfolyam, 1. szám. - 1917. I. 4. SZML 1920/8227. Jász Híradó, I. évfolyam, 1. szám. - 1946. XII. 130