Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Bobák Imre apja, Bobák József (1866-1951) 104 köblös gazda, községi képviselő volt.

166 Torba Balázs pedig Torba Ferenc (1881-1932) adóügyi jegyző másod-unokatestvére volt, apja, Torba Emánuel (1850-1927) hatvanegy holdjával szintén tekintélyes gazdaember.

167 Bobák Imre és Torba Balázs is rokoni kapcsolatban állt egymással az anyai Szabó rokonság révén. A Gedei vezette lázadás jó alapot szolgáltatott a nagygazda - réteg elleni fellépésre is, valamint a minél hathatósabb megfélemlítésre. Miként Noltész István meggondolatlan szereplése a békeidőben, úgy a háborús időszaknak ez az elhamarkodott megmozdulása is tovább mélyítette a szakadékot a munkásság és a gazdaréteg között. A Gedei-féle megmozdulás alapjaiban határozta meg a jászárokszállási tanácsköztársaságot, hiszen ennek következménye volt a szolnoki törvényszék kiszállása a községbe, mely a példastatuálás céljától vezéreltetve nagyon keményen számolt le a megmozdulással. Hogy mennyire ért célt, az kérdéses, 1919 júniusában ugyanis még mindig olvashatunk újságcikket rablásokról: a Kovács Alajos vezette fosztogató csapatot sikerült megfékezni, s visszaszerezni a rabolt ingóságok többségét.

168 Bojki Béla vagyontalan földműves, szintén saját célra kezdett rablásokat, Andrékovics Andor (1885-1925) vendéglőst 3 ezer koronával károsította meg. 169 Kovács Alajos és Bojki Béla esete azt is megvilágítja, hogy az áprilisi kivégzésekben a szolnoki törvényszéknek volt nagyobb része, az árokszállási direktórium sokkal erélytelenebbül kezelte a felmerülő problémákat. A jászárokszállási munkástanács értékelése A kommün alatti tanács megválasztására április elején került sor. A gazdák tüntetően távol maradtak: „A gőgös jász parasztok nem szeretik a zajongást, a zavargást, és még hogyha bálványozott képviselőjük gróf Apponyi Albert jött is, akkor is a legteljesebb komolysággal és méltósággal hallgatták meg. Az nem ment olyan helyre, ahol mindenféle gyüttment emberek... tartanak beszédet. Ez hozzájuk nem illik. "

170 Viselkedésük azonban most vélhetően azokból az eseményekből is táplálkozott, melyekről fentebb szó esett. A távolmaradás megpecsételte sorsukat, hiszen a LADÁNYI, 1936. 438. p. Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 1924. 885. p. Jászberényi Újság, III. évfolyam, 21. szám. - 1919. VI. 8. SZML 4473 / 1920. KELÉ, 1926. 66. p. 129