Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.
kedő Kápolna-halommal és térségével azonos. A többi földrajzi név viszont az egész mai délkelet-nyugati határt lefedi. A régi Karcag telephelyével, a Karcagtelke határrésszel szomszédos Péntektelek, a mai Péntek-halom és környéke. Ezzel szomszédosak délkeleti és déli irányból Hegyesbor és Magyartelek, amelyet valószínűleg a kolbászszéki kunok be is népesítettek a 16. század második évtizedében, mert a század közepén már településként, Magyar szállás néven szerepel. Jelenleg Magyarka elnevezéssel karcagi határrész. Falunak írja a püspökségi oklevél Bolchatelek-et, amely a -telek utótagból következően 1513 előtt puszta hely volt, s mint Magyarszállást, ezt is a kunok ülték meg. 3 Bocsa, és Karcagújszállás között találjuk a 14. századból ismeretes Hatház falunak, feltehetően már a 15. századra pusztává lett telkét, amelyen a 16-17. században több szomszédos falu is gazdálkodott, mint bérlő. Ma ezen a néven a karcagi határ része. Bocsa nyugati szomszédai Theretbor, ma Törökbor, és Theretnest, a ma is Nyest néven ismeretes puszták. A térképre pillantva látható, hogy a felsoroltak hatalmas, legalább húsz-huszonötezer holdas birtokot jelentenek. Vagyis nem csak Karcagúj szállás, de a Nagykunság egészében is számottevő mérettel bírnak. Másrészt pedig látható, hogy a törvénytelen területgyarapítás nem csak az újabb földek használatát, de két település alapítását, esetleg újjáélesztését, ismételt megülését is eredményezte, mert Pöstyéni Gergely felszólítása nem járt sikerrel. Hegyesbor falut kivéve, amely 1526-1540-ig Pöstyéni birtoka volt 4 , az említett falvak Kolbászszék községei, a puszták pedig egyes községek területei lettek. Karcag város nyugati határa az 1720-as évek óta nyugaton (a karcagmadarasi úttól délnyugati irányban) a Gergely-halomtól a Törökbori-halom érintésével a Hármashatárig, régebbi nevén a Ravaszlyuki hármashatárig tart. A 15-16. századtól a kunok lakta terület belsejében, kunsági települések között húzódott, ám a 17. század végének zűrzavaros időszakában bizonytalanná lett határok a 18. században nem egyszer határvitákat eredményeztek a Kerület kebelén belül is. Ezek vizsgálati anyagából viszonylag teljes képet rajzolhatunk a terület évszázadokkal korábbi helyzetéről, a gazdálkodásról és a 19-20. századi nagy beavatkozások hatásáról. 5 3 GYÖRFFY Gy., 1990. 310-311. p.; BAGI, 1994. 79-80. p. 4 BAGI Gábor: Adalékok Hegyesbor történetéhez a 14-16. században. In: Karcagi Kalendárium. Karcag, 2007. 130-133. p. 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Kunmadaras város lt. 119. sz. B. csomó. Határlevelek 1737-1825. és Karcag város lt. Történelmi okmányok (Tört. okm.) II. 3. sz. 10
