Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

A Gergely-halom és térsége A karcag-madarasi határon, az országúttól délnyugatra, a karcagi Gergely határrész szegletében emelkedik a mára jelentősen megbontott és lehordott, egykor messziről feltűnő, szép, magas halom.

6 A valamikor itt létezett település említését az 1571. és 1591-92. évi török defterekből ismerjük. A török irat azonban Kápolnás falu közelében említ egy Szentgergely pusztát, ami nyilván Fábiánsebestyén és az Üllő másik oldalán lévő (kb. 6 km-re levő) Kápolnás felcserélése. Esetünkben bizonyosan a Gergely-halom térségéről lehet szó.

7 A területen előkerült leletek bizonyítják, hogy az őskor óta lakott halom Árpád-kori település temetőjét rejti.

8 A karcagi határba olvadt Gergely határrész szintén a falu nevét őrzi. Az biztos, hogy 1864-ben a halmon még „valamely régi tégla épület csekély romjai" is láthatók voltak.

9 Lehetséges, hogy az említett „csekély romok"-at már valamiféle földkitermelés hozta felszínre, mert az egy évszázaddal korábban megejtett vizsgálat anyagában nem emlékeznek meg ilyenről. A határvizsgálatban megkérdezett tanúk 1752-ben azt vallják, hogy vizes, mocsaras környékből kiemelkedő szárazulat, a „Girincs hát" (Gerinc-hát) északi végében emelkedő „Gergely Halmán lévő Határ (:melly Dél felől első Fábiánkai Határ:) különböztette meg (a 17. században - E.Gy.) Fábiánkai, Ködszállási és Kolbászi határokat"}° Miután a 18. században az említett fábiánkai, köldszállási és kolbászi puszták hovatartozása véglegessé vált, hallgatólagosan, de a redempció után törvényesen is a Gergely-halom lett Karcag, Kunmadaras és Kunhegyes hármas határa. A tanúvallomásokból kitűnik azonban, hogy az 1690-es években a lakatlanul maradt Kolbász község területeinek egy részét, közte a Gergely-halma körüli hátat is, a karcagújszállásiak művelték, sőt a Törökbori-halomig húzódó hosszú sávot, amely eredetileg a kolbászi puszta része volt, meg is vásárolták Kis Mátyás kapitánytól. Az 1720-as évek elején, Csikai János nagykun kapitány felügyelete alatt jelölték ki az új határt. Még a század közepén is emlékeztek rá, hogy ,,a' Gergely halmátul a' Törökbori halomig... barázda volt vonatva, a' melly a' 6 ELEK György: Színek és helyszínek a karcagi határból. In: Karcagi Hírmondó, 1997. szept. 5. 29. szám.; valamint TÓTH A., 1988. 365. p. 7 GYÖRFFY L., 1956. 33. p. és ÁGOSTON G., 1988. 294. p. 8 MÉRI István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. In: Archaeológiai Értesítő, 1954. 2. szám. Id. Térkép.; BAGI G., 1994. 85. p. 9 PESTY Frigyes kéziratos helynévtárából: Jászkunság. Kecskemét-Szolnok, 1978. 138. p. 10 SZML Jk. ker. iratai. Polgári perek (Pp.) 1. füzet, 2. csomó. Kunhegyes-Kunmadaras közti határújítás iratai, 1752. 11