Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

vízvezeték főcsapját megnyissa és az épületet a lezúduló vízzel elárassza. A füsttől azonban eszméletét vesztette és a tűzben teljesen összeégett. Sárkány András és Ondok József malommunkások ugyancsak megkísérelték az oltást, ám a főmolnárhoz hasonlóan ők is rendkívül súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Az igazgató és a főgépész, akik szintén az épületben tartózkodtak, megmenekültek, mivel nem mertek felmenni a koptatóba tüzet oltani. Bár a főmolnárt, akinek mindkét szeme kiégett, és a két munkást még élve hozták ki a lángok közül, aznap este a kórházban szörnyű kínok között meghaltak.

31 Több, mint 100 vasúti kocsi állt az udvaron, s ezeket lovakkal sikerült ugyan elvontatni, de a malomépület és a lisztraktár teljesen leégett. A közeli Vágóhíd utca viskói, a Téglaháznak nevezett szegénynegyed 52 lakóháza semmisült meg.

32 Mivel Scheftsik István (1851-1918) mindkét malmát tényleges értékén felül biztosította, szóbeszéd terjedt el a szándékos gyújtogatás lehetőségéről. Erre célzott a májusi tűzvészről szóló sajtótudósítás is, mely szerint „... képtelenség, hogy a tűzanyag két napon át sínylődött volna, míg végre harmadnapon kitörhetett." A vasajtóval lezárt koptatóba pedig ezalatt senki sem mehetett be. A parázsló anyag azonban, ha az ajtót váratlanul kinyitották, oxigénhez jutva, belobbanhatott és az amúgy is szeles időben ez olthatatlan tüzet idézhetett elő. Scheftsik István a katasztrófa idején nem tartózkodott Szolnokon, mivel Karlsbadban gyógykezeltette magát,

33 ami további találgatásokra adott alkalmat. Rendőrségi vizsgálat azonban nem indult esetleges biztosítási csalás gyanúja miatt. A Hungária Műmalom leégése még rejtélyesebb, szinte megmagyarázhatatlan esetnek számított. Végül a tűzkár okát vizsgáló bizottság, lisztrobbanással indokolta a tűz keletkezését és rendkívül gyors elterjedését. Ugyanis a lisztet annyira finomra őrölték, hogy a belső levegő a lisztpor apró részecskéivel telítődött. Ezáltal hihetetlenül megnövekedett égési felülete és egy szikra hatására valóságos robbanás következett be. A vizsgálat tapasztalatai alapján elrendelték, hogy ezután a műmalmokat különlegesen nagy teljesítményű szellőző berendezésekkel lássák el.

34 Bár a Hungária Malom gépei csak kisebb károkat szenvedtek és ezeket Scheftsik később értékesíteni tudta, a biztosítási összegből a részvényeseket is ki kellett elégítenie.

35 így a malom újjáépítésére már nem jutott pénz. Erre valószínűleg a Scheftsik család nem is törekedett, hiszen a „vámőrlési forgalmat," a magyarországi malmoknak extraprofitot hozó olcsó balkáni gabona vámmentes behozatalát, már 1900-ban megszüntették, és ez egy újabb, a leégett Hungária Műmalomhoz hasonló 31 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1905. augusztus 24. 32 Uo. 33 MERCZI M. 1996. 33-35. p. 34 Szolnok képekben. 1984. 156. p. 35 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1906. november 18. 96