Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

nagyüzem jövedelmezőségét kétségessé tette volna. A 15.400 négyszögöles ingatlant később eladták, területén előbb fatelep, majd 1934-ben papírgyár létesült. Malmai és fűrészüzeme pusztulása után, Scheftsik Istvánnak már nem maradtak nagyobb iparvállalatok tulajdonában. Mivel családi iratok nem állnak rendelkezésünkre, Scheftsik István megélhetésének forrásaira többnyire csak következtetni tudunk. Szolnoki gazdasága összterületének nagysága 1895-ben 1259 kh, ebből 821 kh a szántó, 2 kh a kert, 252 kh a rét, 1 kh a szőlő, 145 kh a legelő, 5 kh az erdő és 33 kh a földadó alá nem eső, azaz beépített, vagy terméketlen terület. A birtokon 23 cselédet foglalkoztattak állandó jelleggel, de ennél sokkal nagyobb volt az alkalmi munkások száma. A szolnoki gazdaság állatállománya 1895-ben 206 szarvasmarha, 51 ló és mindössze 2 sertés.

36 A család a XX. század elején a mezőtúr-pusztapói birtokot visszaszerezte. Az 1911. évi gazdacímtárban Scheftsik-Szabó Róza neve már nem szerepel, ugyanakkor Scheftsik István jelentős földbirtokkal rendelkezik a mezőtúri határban. A pusztapói birtok területe 1910 körül 473 kh, melyből 415 kh a szántó, 8 kh a kert, 21 kh a rét, 1 kh az erdő, 27 kh a földadó alá nem eső terület.

37 Ekkor azonban már nem szerepel a család szolnoki gazdasága a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokok között. Levéltári iratanyag hiányában nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy mi lett a birtok sorsa, feltételezhető azonban, hogy kisebb földterületek eladása után, a megmaradt ingatlant hat gyermeke között még életében szétoszthatta Scheftsik István. A szolnoki virilisek névsorában malmai leégése után is, a második helyen tüntették fel Scheftsiket. Csupán Wodianer Albert, a közel 5700 holdas szandai uradalom birtokosa előzte meg, ám a báró nem lakott Szolnokon, és gazdaságát intézőjére bízta.

38 A Scheftsik birtokok elsősorban tehenészetükről és tejtermelésükről voltak híresek.

39 Scheftsik István értékpapírokba, részvényekbe, bankbetétekbe, továbbá házingatlanokba fektetett vagyonáról nincsenek adataink. Szolnok belterületén, a jelenlegi Kellner Gyula és Szigligeti utcákban több lakóépülettel rendelkezett, és az övé volt a törvényszékkel és a későbbi Varga Katalin Gimnáziummal szemben épített üzletsor, az ún. Scheftsik bazár, melynek bolthelyiségeit kereskedők bérelték. Valószínűleg ez is jelentős bevételhez juttatta a családot. A nyári színkör épületét még 1905-ben eladta Scheftsik a magyar államnak, s az ingatlanon csendőrlaktanyát építettek.

40 A Magyar korona országainak gazdacímtára. 1897. 216-217. p. Magyarországi gazdacímtár 1911. Szerk.: Rubinek Gyula. Bp. 349. p. Szolnoki és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei útmutató. Szerk.: Dr. Lánczi Sándor. Szolnok, 1914. 89. p. Haladás, 1918. augusztus 18. SZML Szolnok közig, iratai XIV. 16/1905. 97