Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.

feltöltött földút kikövezésével létesítettek az Üllőn keresztül.

96 Ezekkel egy időben, 1934-35-ben Ökrös László földbirtokos, a fürdő mellett lévő (szántó) földjéből 48 db 150 négyszögöles telket parcelláztatott (ezek a tó mellé, a mai Fürdő utcára estek). 1935-ben már 38 villatelek talált gazdára, s legott az építkezések is megindultak. A város parkosította a fürdő területét, de az üdülőtulajdonosok is szövetséget alapítottak, hogy a közösen végrehajtott fásítás és tereprendezés nyomán szebb, kellemesebb üdülőtelep várja majd őket nyaranta. 1940-ben a 17 főt foglalkoztató Bereki Tűzálló Üveghuta Rt. Üzeme, megkezdte a működést, újabb állandó lakosságot vonzva a Berekbe, ahol ezzel szárba is szökkent a későbbi település csírája.

97 Az Üllő két partján és a Berekben, az 1950-70-es években újabb mezőgazdasági, ipari és a gyógyvízre települt létesítmények valósultak meg. A külső parton a tatárülési határrész szélén, illetve a déli oldalán egy-egy, száz marha számára kialakított (innen a neve is „százas") istálló, vagy hizlaló telep épült. A déli oldalon lévő, Béke Tsz. telepét („Béke százas") mutatták meg 1958. április 7-én, a Karcagra látogató Nyikita Szergejevics Hruscsovnak.

98 Az Üllő medrében, az 1970-es években öntözhető legelőt alakítottak ki. Ennek céljaira több csatornát is ástak, az ezekben lévő víz mozgatására az Üllő északészakkeleti partján szivattyútelep,

99 a meder közepén, az 1970-es években szennyvíztisztító-tároló készült. A Berek területén előbb egy, később két nagyobb tó fogadta be a fürdő használt vizét. A fürdő és a gyár mellett, a mezőgazdaság is igyekezett a kutak vizét hasznosítani. Az 1950-es években két telephelyen is működött üvegházas kertészet. Később ezeket felszámolták, de 1970-1973 között létrehozták a ma is meglévő kertészetet, a Kunmadarassal szomszédos néhány hektáron pedig gyümölcsöst ültettek, szőlőt telepítettek és présházat építettek. Ezeket mára, a falu üdülőterületeinek terjeszkedésével felszámolták. Nem hagytak fel a homokbányászattal sem. A második világháború elején, a kunmadarasi földön épített katonai repülőtér számára termeltek ki innen homokot, azt a kitermelési helyszínt („Méhecske" nevű mélyedést) időközben körbe nőtte a falu.

100 A településtől északra lévő bányát Elzárják a Berekbe vezető Üllőutat. In: Karcagi Napló, 1930. május 17. és JANCSKÁR Lajos: A berekfürdői strandfürdő története 1928-1943. Karcag, 1985. (Kézirat). Előbb, 1936-ban téglajárdát fektettek le, hogy esők, sarak idején legalább a gyalogosok rendben elérjék a madarasi kövesutat. JANCSKÁR L. 1985. ELEK György: A látogatás: Ny. Sz. Hruscsov látogatása Karcagon, 1958. április 7-én. In: Karcagi Hírmondó, 1996. 9. és 10. sz. Szabó Sándor 65 éves nyugdíjas agrármérnök közlése. Perge József berekfürdői lakos közlése. Az említett régi bányagödör ma a Móricz Zsigmond és a Radnóti Miklós utcák közé esik. 48