Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

gondosabban taroltnak és jobb minőségűnek bizonyultak. A legkirívóbb különbségek a kiskereskedelmi és a szabadpiaci árak között éppen az 195l-es esztendőben voltak, amikor a tej általában 150 %-kal, a sertéshús 162 %-kal, a vaj 202 %-kal, a tejföl 260 %-kal, a zsír 379 %-kal, a túró pedig 464 %-kal volt drágább a szabadpiacon, mint az állami üzletekben. A különbségek növekvő aránya azt is megmutatja, melyik áruféleségből, mekkora volt a hiány (a túró gyakorlatilag ismeretlen volt az állami üzletekben, de hatóságilag megszabott ára a rend kedvéért azért volt).

83 Sztálin halálát követően, miniszterelnöknek - szovjet utasításra - a mérsékelt kommunista Nagy Imrét nevezték ki, aki - amennyire lehetett megpróbálta ésszerűsíteni a szinte teljesen hadigazdaság-jelleget öltött magyar gazdaság működését s célul tűzte ki többek között, az életkörülmények könnyítését, az életszínvonal emelését is. Az „új szakasz" időszakában, számos intézkedés foglalkozott az ár- és bérrendszer kirívó aránytalanságainak korrigálásával. 1954 tavaszáig mintegy 10 ezer fogyasztási cikk árát csökkentették 5 és 40 % közötti mértékben. A munkások és alkalmazottak bérét ugyanakkor emelték - reálértéken számítva átlagosan mintegy 15 %-kal.

84 A Szovjetunióban bekövetkezett újabb politikai fordulat miatt, 1955. március 28-án Nagy Imrét leváltották a miniszterelnöki posztról és Rákosi Mátyás vezetésével, ismét a keményvonalas kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon. Ők, a leváltott miniszterelnök politikáját bírálták keményen, opportunistának, illetve nacionalistának bélyegezve azt. Meg voltak róla győződve, hogy a szerény mértékű életszínvonal-emelés komolyan hátráltatta a gazdaság fejlődését, és a tönk szélére juttatta az országot. Az 1949-53 közötti időszakhoz képest azonban volt annyi változás, hogy kiderült, hibás és a hatalomra nézve is veszélyes az életszínvonal tekintetében korábban folytatott politikájuk. Mindemellett vallották, hogy „nem lehet a nehézipar fejlesztését szembeállítani népünk életszínvonalának emelésével, sőt ellenkezőleg: a népjólét emelését elősegítő többlettermelésnek, ez az alapja."

85 Az MDP régi-új vezetői a fordulat után sem látták be, hogy sokkal nagyobb mértékben kellene módosítani az ipari felhalmozás („A" szektor) és a lakossági fogyasztás-ellátás („B" szektor) arányszámain, az utóbbi javára. A központi intézkedések és az aktuális hatalomváltások következtében végbement gazdaságpolitikai változások, Jászberény közellátásának helyzetén is nyomon követhetőek voltak. A közellátási zavarok már az 1949-es év végén jelentkeztek a városban, amikor zsírból és tűzifából volt hiány. Az ezt követő 83 Statisztikai Időszaki Közlemények I. kötet. Áralakulás Magyarországon 1938-ban és 19491955-ben. Bp. 1957. 6.; 58. p. 84 ROMSICS Ignác: Magyarország a XX. században. Bp. 1999. 375-378. p. 85 MOL-M-KS-276-104/2. ő. e. Az MDP vezetőinek beszédei 35.; 38. p. 195