Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

gyáripari munkásság. További érdekes összehasonlítást is lehet tenni az 1945 előtti évekkel: míg 1942-ben a szűkös körülmények között élők aránya az ország lakosainak 50-60 %-át tette ki, addig ez az arány a népi demokrácia Magyarországán, ennél magasabb értéket ért el.

75 A háború előttihez képest nőtt a bérből és fizetésből élő lakosság összes kiadásából az élelmiszerre fordított összeg aránya (1938: 56,6 %->1953: 61,3 %).

76 A Belkereskedelmi Minisztérium adatai szerint, a munkások 13,3 boának például egyáltalán nem volt téli kabátja. Jellemző volt a magyar dolgozók körében az elhasznált, kihordott ruhák viselése, mivel újra nem volt pénz, illetve az áruhiány miatt nem lehetett azokat beszerezni. Egy átlagos jövedelmű magyar családfő átlagban 10 évenként vásárolhatott egy 1000 ft értékű télikabátot. „A minisztérium jelentésében az MDP vezetői kritikaként olvashatták a következőket: A dolgozók ruházatában, jelentős arányban szerepelnek különösen a hosszabb kihordású cikkeknél - a felszabadulás előttről származó darabok és a felszabadulás után, elsősorban az 1948/1949. évben beszerzettek."

77 A lakosság fogyasztásáról elég annyit megemlíteni, hogy az, sok téren alulmúlta még az 1945 előtti szintet is. A fogyasztás 1938-as átlagát 100 %-nak számítva, 1953-ban kenyérgabonából 97 %, húsból 75 %, zsírból 90 %, tojásból 67,5 %, tejtermékből 90 % volt a mutató, bár a cukornál ez 170 %-os értéket tett ki.

78 A korszak jellemző vonása volt, hogy a lakossági fogyasztásra fordított költségvetési összeget csak akkor emelték, amikor politikailag instabillá vált a helyzet (1953-54), illetve elérhető közelségbe került a végső bukás (1956). A nemzeti jövedelemnek fogyasztásra fordított részaránya az 195l-es mélypontot követően (73,3 %) 1954-re 83,1 %-ra emelkedett, a visszarendeződés időszakában ismét csökkent, majd 1956-ban hirtelen 93,5 %-ra (!) ugrott.

79 A legfontosabb élelmiszerek ellátási zavarai mellett szinte természetes, hogy az élvezeti cikkek fogyasztása rendkívül alacsony volt (1950-ben kávéból pl. 5,7 dkg, teából pedig 1 dkg jutott egy magyar lakosra).

80 Már a tervidőszak legelején állandósuló és egyre súlyosbodó közellátási problémák miatt a párt elhatározta, hogy 1951-től ismét bevezeti az 1949-ben FEKETE Gyula: Létminimum. In: Társadalmi Szemle, 1989. 12. szám. 41. p. Statisztikai Időszaki Közlemények I. kötet. Áralakulás Magyarországon 1938-ban és 19491955-ben. Bp. 1957. 6.; 58. p. PETŐ Iván - SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. Bp. 1985. 232. p. Uo. 230. p. HUSZÁR István - HOCH Róbert - KOVÁCS János - TÍMÁR János (szerk.): Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Bp. 1969. 18. p. GADÓ Ottó (szerk.) [1978]: Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Kossuth, Bp. 1978. 76. p. 193