Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

Az OTP-kölcsönök száma és összege pedig megháromszorozódott, az azt megelőző évekhez képest. Megkezdődött 54 szoba-konyhás lakásból álló lakóépület építése a Faiskola utcában. Az illetékesek reményüket fejezték ki, hogy 2-3 éven belül megoldódik Jászberény lakásproblémája. Továbbra is sokan laktak régi, nedves, életveszélyes házakban, amelyekben már nem lett volna szabad lakni a jelentés készítői szerint sem: „ősszel várhatóan ismét sok ház összedőlése várható, amely újabb lakásigénylésekkel jár." Célként az egységes lakóháztömbök építésének meggyorsítását tűzték ki, hogy ha szűken is, de mindenkinek jusson egészséges, veszélytelen lakóhely.

72 Az árak, a bérek és a közellátás helyzete Jellemző volt az erőltetett iparosítás időszakára, hogy a dolgozóktól az egyre kevesebbet érő bérekért normarendezések okán egyre nagyobb teljesítményt követeltek. A reálbérek a Rákosi-időszakban folyamatosan alatta voltak az 1949-es reálbéreknek és annak szintjét csak 1956-ban haladták meg kevéssel (ami csak a forradalmi munkástanácsok által, 1956 őszére-telére kikényszerített jelentős béremeléseknek volt köszönhető). Mindemellett 1953-ig drasztikusan növekedtek a fogyasztói árak is. Noha a hivatalos statisztikák a nominálbérek állandó emelkedéséről, a létfenntartási index csökkenéséről stb. szóltak, valójában e mutatók állandó romlása következett be, ráadásul a munkások béréből újabb jelentős összegeket vontak le, békekölcsön-jegyzések (általában 3-4 heti fizetés összege, éves szinten a jövedelem 5-8 %-a), szakszervezeti tagdíjak (általában a jövedelem 1,5 %-a), rendszeres munkahelyi pénzbüntetések és a fiatal munkások részére, gyermektelenségi adó formájában. Mindezekkel együtt, az 1949-hez képest közel 22 %-os reálbér-csökkenés, 30 % -osra növekedett 1953-ban.

73 (2. számú táblázat) Óriási különbségek alakultak ki a munkabérek között: az 1950-es évek közepén a munkás és alkalmazott kategória legjobban kereső felső 10 %-ának átlagbére, mintegy 427 %-kal haladta meg az alsó 10 % átlagbérét (az ezen a téren a legkisebb különbséget hozó 1955-ös év mutatója is 398 % volt). A bérek differenciáltsága tehát - a hangoztatott irányelvekkel szemben - továbbra is igen nagyarányú maradt.

74 Egyértelműen kijelenthető, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére, 1950-től sokszor jóval alacsonyabb volt, mint az 1945 előtti időszakban, hiszen pl. az 1942. évi reálbérszintet csak 1956-ban érte el a SZML A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. 1956. augusztus 11. 682686. p. BELÉNYI Gyula: A nagyipari munkásság élet- és munkakörülményei az 1950-es években. 232. p. GADÓ Ottó (szerk.): Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Bp. 1978. 35. p. 192