Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

nem a lakóhelyén, hanem másik településen kapott az iparban munkát, így lakásra lett volna szüksége.

65 Óriási igazságtalanságok voltak az államilag újonnan épített lakások elosztásának terén, ugyanis ezeket zömmel pártfunkcionáriusok és kiemelt káderek kapták, míg a munkásság alig juthatott új lakáshoz. Az első ötéves terv során felépült 104 ezer lakás a tervezett 220 ezernek mindössze 46,8 %-a volt, ráadásul ezek fele is fürdőszoba nélküli, egyszobás lakás formájában épült fel. Fontos adalék még, hogy ebben a tervidőszakban a fent említett 104 ezer felépült lakás mellett, mintegy 40 ezer volt a megszüntetett otthonok száma.

66 Az érthető okokból megszüntetett otthonok (életveszélyes, más célra átalakított stb.) mellett, sajnálatos módon ott szerepeltek a lakható, ám az MDP dogmái alapján az „embertelen" kategóriába sorolt alföldi tanyahálózat tanyái is, amelyek mind a dogmatikus településpolitika, mind a nagyüzemi gazdálkodás elképzeléseit „zavarták".

67 Jászberényben a lakáshelyzet akkor lett igazán súlyos probléma, amikor a város területén épült két nagy nehézipari beruházással párhuzamosan, nem került sor kellő számú lakás építésére, amint ezt a pártbizottság 1955. októberi ülésén is kiemelték. Az Aprítógépgyárnak és a Fémnyomó- és Lemezárugyárnak összesen beütemezett 500 lakás helyett, csupán 90 lakás épült meg, emellett pedig az irodák, közületek a megengedettnél és szükségletüknél nagyobb helyet foglaltak el, a párt szerint. A lakáshiány másik oka az volt, hogy a magánosok nem fordítottak kellő gondot lakóépületeik karbantartására (az építőanyag hiány miatt nehéz is lett volna), „így azok különösen nagyobb esőzések alkalmával egymás után dőlnek össze." 1955 októberében a legnagyobb probléma a lehelyezett szakkáderek lakásának biztosítása volt, amit lakások helyrehozásával, osztályidegen elemek összeköltöztetésével, valamint a járási és városi pártbizottságok részére fenntartott 3 lakás kiutalásával óhajtott megoldani a helyi közigazgatás. A helyi vezetés a második ötéves terv tervszámaiban reménykedett, ugyanis a Minisztertanács határozata alapján, Jászberénynek 200 új lakást irányoztak elő (csak bízni lehetett abban, hogy az új lakástervszámoknak nem csak az ötöde-hatoda épül meg, mint az első ötéves terv idején). A jászberényi MDP Végrehajtó Bizottsága határozati javaslatában felhívta a városi tanács vb VKG-csoport vezetőjének figyelmét, hogy a GYARMATI György - BOTOS János - ZINNER Tibor - KOROM Mihály: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945-1956. Bp. 1988. 187. p. PETŐ Iván - SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. Bp. 1985. 44. p. BELÉNYI Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika. Szeged, 1996. 122. p. 190