Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.
különben is rányomta bélyegét a nyilvántartás hiánya, a kapkodás és a szervezetlenség, amihez importnehézségek is párosultak. Külön fejezetet érdemelt a III-as csarnok felvonója, amelynek leírását érdemes szó szerint idézni: „A III-as csarnok felvonója tipikus esete annak, hogy hogyan nem szabad valamit kivitelezni. A felvonó I. vaspályája 1,5-2,5 méteres hulladékdarabokból van összehegesztve. Az egyes darabok illesztése pontatlan, az I-vasak összevissza dőlnek, a daru mozgatókerekei nem fekszenek fel, a daru terheletlen állapotban sem tud végigmenni külső segítség nélkül a pályáján. Még így üresen is négy helyen kézi erővel kell cibálni, mire egy-egy kritikus ponton áthalad. Az egész útján a felvonó össze-vissza billeg, úgyhogy minden pillanatban attól lehet tartani, hogy mindenestől a kezelő fejére esik. Amellett nincs meg a sebessége, szinte lehetetlen kivárni, mire a csarnok feléig elballag. Üzemeietetése lehetetlen, így az egy tonnás felvonó az egész csarnok üzembe helyezését lehetetlenné teszi. Terheléssel ugyanis a daru nemcsak hogy egyáltalán nem lenne hajlandó működni, és talán az első órában leszakadna, de ha menne is, állandó rázkódásával a félkészre húzott és lágyított anyagú hüvelyeket 100 %ban selejtté horpasztaná. [...]. Ezt a darut, mint kifogástalant műszakilag átvették. " 6l A jelentés azt is megállapította, hogy a Fémnyomó- és Lemezárugyárban „az egyes hónapokon belül az ütemes terhelés biztosítása nem megfelelő", így rendszeres lett a hó végi rohammunka, a vasárnapi műszakok megtartása, a dolgozók egy részének 16 órán keresztül való dolgoztatása. Ennek oka elsősorban az állandó alapanyag- és alkatrész-ellátási zavarok, illetve a műszaki dolgozók nem kellő előrelátása, munkaszervezése volt. 62 Az MDP Jászberényi Végrehajtó Bizottsága 1955. szeptember 22-én, a közellátási nehézségek megtárgyalása után tűzte napirendjére a város gyárainak munkavédelemmel és baleset-elhárítással kapcsolatos helyzetét. Az ülésre a Fémnyomó- és Lemezárugyár üzemi baleseteivel kapcsolatos kimutatás nem érkezett meg, az Aprítógépgyáré viszont igen: ebből kiderült, hogy a gyárban az elmúlt 3 hónap során összesen 21 baleset történt, havonta 5 és 9 között mozgott az üzemi balesetek száma. A két gyár adataihoz kapcsolódóan, az ülés egyik résztvevője felszólalásában kijelentette, hogy a bevallott balesetek száma nem reális, ugyanis az orvosi adatok alapján sokkal több előfordult, különösen a Fémnyomó- és Lemezárugyárban igen magas a balesetek száma: itt sok balesetet az okozott, hogy „a műhelyekben minden a hegyén-hátán volt." Az itteni balesetek főleg az új gyártmányok bevezetésénél adódtak. Igen komoly SZML 42-2-22. A város ipari üzemeinek munkájával, a kereskedelemmel és a város önellátásának helyzetével kapcsolatos iratok. 1949. december 22.-1956. június 20. Jelentés a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban tartott együttes vizsgálatról. 15. p. Uo. 27. p. 188
