Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.
jelentkeznek munkavédelmi problémák. Rosszul tervezték a kazánház egész épületét, melynek építése során jó néhány munkavédelmi előírást figyelmen kívül hagytak. A kazánteremben a gázok feltörése ellen, semmilyen intézkedést nem tettek, mert a salakkamra nem volt megnyugtatóan elválasztva a kazánteremtől, így annak légterében állandóan volt szén-monoxid és szén-dioxid gáz. A salakozó is helytelenül működött. A kazánban az összesült salak gépi, vagy vízzel történő eltávolítását nem jól oldották meg, ezért a dolgozóknak a salak leeresztése után, a porral és gázokkal telített levegőjű tüzes salak közé be kellett menni és az összesült salakot egy rúddal kipiszkálni. Ezek után a tüzes salaktérből a csillével a szabadba kimenni, ami télen a nagy hőingadozás miatt, igen komoly veszélyt jelentett az egészségre. A kazánházi dolgozók 1955-ben fatalpú bakancsot kaptak, amely a keskeny vaslépcsőkön és vaslejáratokon több emelet magasságban mozogva, nem túl nagy biztonsággal volt használható. A kazánházi anyagmozgatók közül ekkor 12 dolgozó még nem volt téli ruhával ellátva. A köszörűsműhely dolgozói, valamint az alumínium-csiszolók sem porelszívóval, sem porvédő álarcokkal nem voltak ellátva. Az alumíniumcsiszolók keze és arca munka közben olyan volt, hogy alig lehetett a fémpor alatt rájuk ismerni. Az élköszörű üzemben, egy dolgozó a porelszívó hiánya miatt, TBC megbetegedést kapott. 59 Megjegyzendő, hogy a gyár tervezésekor a munkavédelemről a következőket írták: „Azokban a műhelyekben, ahol gőz, gáz, illetve porképződés van, hatásos elszívó-berendezést létesítettünk." 60 A Il-es csarnok férfi fürdőjéről hiányzott az ajtó. E fürdő nem megfelelő szigetelése miatt, átáztak a szomszédos irodák falai. Az új üzemben a bérelszámolók omló falú, nyirkos, penészes helységben dolgoztak. „Az éjszakai műszakban nem kell nagyon kutatni, hogy fiatalkorút fedezhessen fel az ember." A faj árok többfelé úsztak a krómsavas vízben és a dolgozók - bár gumicsizmában - állandóan abban tapostak. Ennek oka az volt, hogy a beruházás során elfelejtettek a passzivizáló mosókádjainak leeresztő tisztítócsapokat beépíteni, így a víztisztítás után, a szennyes vizet a munkások a padlólefolyón keresztül engedték le a lábuk alatt. A III-as csarnokban a gépek kapcsolótáblái nem voltak rögzítve, így azok bármikor felborulhattak, és áramütést okozhattak. A jelentés kiemeli, hogy „a vállalat, mint egész beruházás a mai napig nincs befejezve, bár egyes egységei már működnek, más egységei tekintetében folyamatban lévő beruházásnak lehet tekinteni." A vállalatnak beruházási terve állítólag volt - írja a jelentés - a műszaki dolgozók tárgyaltak is róla, azonban a tervosztály vezetője nem ismerte és azt számára a vizsgálóbizottság látogatásáig nem tették hozzáférhetővé. A beruházásokra SZML 42-2-22. A város ipari üzemeinek munkájával, a kereskedelemmel és a város önellátásának helyzetével kapcsolatos iratok. 1949. december 22.-1956. június 20. Jelentés a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárnál tartott együttes vizsgálatról. MOL XIX-F-6-h. GH IV. kötet. Baleset-elhárítás. 187
