Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.
nagyobb termelés érdekében. Mindezek mellett pedig az alacsony munkabérek miatt, a legtöbb dolgozó még másodállást is kénytelen volt vállalni. 5 A balesetek 45 %-a gépeknél történt azok elavultsága, rossz állapota vagy megfelelő védőfelszerelés hiányában. A legtöbb munkahelyről hiányoztak a védőberendezések, az egyéni védőeszközök, fogyatékos volt a világítás és a szellőzés. Sok üzemi baleset okozója volt a szervezetlenség és a szakképzetlenség is. 57 A legtöbb baleset a bányászatban fordult elő, ahol sokszor a legelemibb biztonsági előírások figyelembe vétele nélkül küldték le az embereket a tárnákba: a halálos kimenetelű balesetek itt 1955-ben érték el a maximumot, amikor egy év alatt 127 emberéletet követelt az óriási tervszámok elérésének hajszolása. Fontos megemlíteni, hogy ebben az évben a 403 kimutatott halálos üzemi baleseten felül, csak a mezőgazdaság állami szektorában 123 halálos baleset történt, amely a hivatalos statisztika szerint nem számított az üzemi balesetek közé. Hasonló volt a helyzet az összes üzemi baleset kategóriájánál is, ahol volt olyan év, amely során csak a bányászatban több mint 22 ezer baleset történt, és a kimutatott üzemi baleseteken felül, csak a mezőgazdaság állami szektorában további 15 ezer volt a balesetek száma. A korabeli statisztikák tehát minden lehetséges eszközzel megpróbáltak szépíteni az elkeserítő mutatókon. 58 Az üzemi balesetek alakulása és a munkavédelem Munkavédelem terén, mindkét újonnan épült jászberényi nagyüzemben voltak hiányosságok, de a Fémnyomó- és Lemezárugyár esetében ezek helyenként már-már katasztrofális méreteket öltöttek. A város másodikként felépült gyárában, az 1955. február 2-9. között lefolytatott átfogó vizsgálat során, a munkavédelemmel is behatóan foglalkoztak a szakemberek. Az ebből készült jelentés természetesen átkerült a Városi Pártbizottsághoz is, ahol megtárgyalták a gyár helyzetét. A munkavédelemről szóló rész azzal kezdődik, hogy „munkavédelmi téren a gyár igen vegyes képet mutat." Mivel új üzemről volt szó, természetesen a gyár szerelésénél a gépekkel együtt szerelték mindazokat a biztonsági berendezéseket, melyek a gépekre elő vannak írva. Azonban rossz tervezés miatt, a beruházások hiányosságaiból és hanyagságból adódóan mégis BELÉNYI Gyula: A nagyipari munkásság élet- és munkakörülményei az 1950-es években. In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben II. (Szerk.:PÜSKI Levente - TÍMÁR Lajos - VALUCH Tibor) KLTE Történelmi Intézet Új- és legújabbkori magyar történelmi tanszéke. Debrecen, 2000. 234. p. GÁL László - BARTOS István - DARVAS László - SZILI Imre: Szociálpolitikánk két évtizede. Bp. 1969. 147. p. Statisztikai Évkönyv 1956. KSH, Bp. [1958]. 267. p. 186
