Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

hagyja ott a tanácsot. 1951. január 28-án, az épülő üzem munkás-létszámának biztosítása érdekében, kiszállt a gépgyár egy bizottsága Jászberénybe, és a városi tanácsháza nagytermében megkezdődött a jelentkezők kiválogatása. A gépgyár kiküldöttei elcsodálkoztak, hogy a városi tanácsnál dolgozóknak milyen alacsony a fizetése.

38 A város vezetése már régóta tudta, hogy az új gyár építésénél a legnagyobb probléma, a gyárépítő munkások elhelyezése lesz, ezért már idejekorán „lakásfelderítésekbe" kezdtek a város területén. 1951 júliusára 34 lakás felderítése és lefoglalása megtörtént, bár a vállalat ígérete ellenére, nem közölte a városi tanáccsal az elhelyezendő munkások családi körülményeit, és nem küldött egy dolgozót sem, aki segít a lakások felderítésében és lefoglalásában. A legjobb lett volna a gyár környékén lakásokat szerezni, ám mind a közeli vasút, mind a méntelep éppen ezen a környéken tartott igényt a saját dolgozói számára is lakásokra, így előfordult, hogy a gyár részére lefoglaltakból kellett átadni lakásokat, a másik két vállalat részére. Az elhelyezési problémák miatt, a kivitelező vállalat barakkszállások építését kezdte el fontolgatni.

39 A felépült és már termelő Aprítógépgyárban, nem mentek zökkenőmentesen a dolgok, a hibák azonban csak a Nagy Imre-féle „új szakasz" beindulása után kerülhettek felszínre, Jászberényben is. Az 1953. december 31én megtartott városi pártbizottsági ülésen, sok balesetről és rossz anyagellátásról beszéltek. A gyárról készült jelentés szerint, az elvégzett munkával nagyon keveset lehetett keresni. A jelentés készítői elfásult, semmire nem válaszoló dolgozókkal találkoztak a gyárban, akik attól tartottak: ha megmondják az igazat, elküldik őket a gyárból. Hibaként értékelték a vezetők részéről, hogy a gyár kevés lakásának csak 40 %-a volt a fizikai dolgozóké, a többiben a Budapestről leköltözött vezetők és munkáskáderek laktak. Az előző időszak egyik legfőbb hibája tehát az volt, hogy „a gyárban nem foglalkoztak a dolgozók apróbb problémáival, pl. a lakásüggyel."

40 Az Aprítógépgyárban 1955. augusztus 23-án megtartott nagy aktívaértekezleten, a gyár és a dolgozók legfőbb feladatai között a tervteljesítést, a termelékenység növelését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését és a munkafegyelem javítását említették meg. A munkafegyelem terén még sok volt a tennivaló, hiszen a munkára igazolatlanul késve jelentkező dolgozók száma igen nagy volt. Sok dolgozó nem törődött a munkahelyével és egyik napról a SZML. Jászberény Városi Tanács VB iratai. 1951. február 2. 162. p. SZML. Uo. Titkári jelentés 1951. január 31. 178. p. SZML. Uo. 1951. július. 934. p. SZML 42-1-6. Az MDP Városi Pártbizottságának iratai. Az 1953. december 31-én lezajlott pártbizottsági ülés. 180