Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

másikra nem ment be dolgozni, amit közvetlen feletteseik rendszeresen igazoltak, ami a megalkuvást tükrözte -jelentette ki Gróf Károly vállalatvezető. Gábor Zoltán főmérnök, elsősorban a gyártmányok korszerűsítését és a sok selejt kiküszöbölését tartotta fontos feladatnak, különben félő volt, hogy a külföldi piac elvész és a gyár végleg lemarad a nyugati gépipar mögött. Felhívta a figyelmet a helytelen munkaszervezésre, amikor a hónap első felében a szerelők semmit sem dolgoznak, a hó végén pedig rohammunkában, éjt nappallá téve igyekeznek teljesíteni a tervet. Czirják Imre főtechnológus szerint, amikor a Technológiai Osztály új, korszerű gyártási eljárásokat próbált bevezetni, a dolgozók nem segítették a technológusokat, hanem ellenségeskedtek velük szemben. Az ülésen felhívták a figyelmet az óriási mértékű szerszámpazarlásra és a sok munkaórányi állásidőre is.

41 A Fémnyomó- és Lemezárugyár 1952-ben kezdte meg a termelést és az év IV. negyedévére már termelési mérlegbeszámoló is készült. Ebből kitűnik, hogy az egy főre eső tervezett termelési értéknek csak 47 %-át érte el a gyár, aminek okait a munkások „önfényképezése" által derítették ki. Gondot jelentett, hogy a zömmel átképzősökből, a gépek mellé állított gyári munkásság még nem tudta elsajátítani a gépek helyes kezelési technikáját. Kiderült, hogy a termelés közben előforduló rengeteg állásidő 2/3-a, anyaghiány miatt következett be, és csak decemberben 273 munkaórát töltöttek el a dolgozók beszélgetéssel, fecsegessél és lógassál. A művezetők döntő többsége nem ellenőrizte a rájuk bízott munkásokat, így igen sok volt a selejt, bár a kezdeti időszakhoz képest már csökkent. A munkafegyelem nagymértékű lazaságára jellemző, hogy csak ebben a negyedévben 224 napra rúgott az igazolatlan hiányzások száma.

42 Az 1953-as teljes termelési év mutatta meg, mire is képes az újonnan épült gyár valójában: ekkor az éves tervhez képest, a befejezett termékeknél csak 34 %-os tervteljesítést értek el, ami a IV. negyedévben mindössze 9 %-os volt. Ez elsősorban az anyaghiányból, a géphiányból és az anyagellátás teljes tervezetlenségéből adódott. Különösen az l-es és a Il-es műhelyekben volt nagymértékű a tervszerűtlenség és szervezetlenség. Mivel itt a termelés beütemezését csak papíron oldották meg, jelentős volt a túlóráztatás és szembetűnő a munkafegyelem lazasága, ráadásul itt próbálkoztak az új technológiából adódó kísérleti gyártásokkal, ami gyakori gépátállításokhoz és rengeteg állásidőhöz vezetett. Általános volt a munkaerő szakmai és műszaki képzettségének alacsony szintje, a szakmunkás-állomány pedig teljesen elégtelen volt, pl. a kiemelt fontosságú alumínium-hegesztés- és szerelés terén, 41 SZML 42-2-22. Az MDP Városi Pártbizottságának iratai. A város ipari üzemeinek munkájával kapcsolatos iratok. Jegyzőkönyv a jászberényi Aprítógépgyárban 1955. augusztus 23-án megtartott nagy-aktíva értekezletről. 70-73. p. 42 SZML XXIX-1-9. d. A Fém-és Lemezárugyár 1952. IV. negyedévi mérlegbeszámolója. 1-4. p. 181