Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

lassította az építkezések ütemét. Az Aprítógépgyár építkezésének előrehaladásáról, az Ipariépület Tervező Intézet munkatársainak 1951. március 7-én történt kiszállása alapján készült jelentésből értesülhetünk. Ekkor a gyár iparvágányának vasúti alépítménye már készen állt, a felépítményből viszont még hiányzott 200 folyóméter sínanyag, amelynek leszállítása ekkor még bizonytalan volt. Ez a hiány, a beinduló gépszállításokat is hátrányosan befolyásolta. A sínvas mellett átmenetileg betonvasból is előfordult hiány. Az építkezés során a gépesítés igen alacsony fokú volt, mert a kivitelező idegenkedett a gépesítéstől. Az irodaépület helyét ekkor még ki sem tűzték műszaki tervek hiányában.

32 Ez az épület az ünnepélyes gyárátadásra sem készült el. A Fémnyomó- és Lemezárugyár tervezése idején, a vas és cement megtakarítása érdekében, már eleve előtérbe helyezték a téglából készült szerkezeteket.

33 A Jászberény-Budapest főútvonalról a gyártelephez vezető bekötőút vasbeton hídjának építése, anyaghiány miatt sokáig halasztást szenvedett, ezért az építkezés időtartamára, a meglévő kis teherbírású fahidat cölöpjármok segítségével, illetve a pályaszerkezetet tartó hossztartók számának megnövelésével erősítették meg.

34 A „külső gyárépítkezésnél" 1951 nyarán, egy hónap késésben voltak az ütemtervhez képest, mert az aratási munkák elvitték a munkaerőt.

35 Az építkezés gyorsabb előrehaladását hátráltatta a munkafegyelem lazasága, a rendszeres késés és az ittasság. Az építkezésen a segédmunkás-hiány több mint 400 főt tett ki, így a 800 főre beütemezett építési tervet csak kevesebb, mint a fele létszámmal tudták végezni jó ideig. A munkaerő toborzás ezúttal nem járt eredménnyel. Az építkezésen egyrészt munkaerőhiány jelentkezett, másrészt viszont a meglévő munkaerőt sem használták ki mindig teljesen.

36 Az épülő Aprítógépgyár igencsak megmozgatta a város munkaképes lakosságának, és a jelentős számú munkanélküli fantáziáját, hiszen a magasabb bérek reményében, egyre többen szerettek volna az épülő gyár munkásai lenni. Ez, a jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésein is, rendszeresen téma volt az 195l-es esztendőben, hiszen pl. a Városi Tanács dolgozói közül, többen is az új gyárban képzelték el a jövőjüket, ezért Kapus Ferencné, az MDP jászberényi párttitkára is fellépett szóban az Aprítógépgyár munkaerő-toborzása ellen, hogy „pár forint fizetés-differenciáért" senki ne MOL XIX-A-16.b, 21.d. Ipariépület Tervező Intézet. Jelentés az 1951. március hó 7-i 8-22 hig terjedő kiszállásról. 135. p. MOL XIX-F-6-h, 104. d. GH I. kötet. TERINT 1951. április 6-án kelt határozata. A beruházás ismertetése. Uo. GH III. kötet. Magasépítés - mélyépítés. Műtárgyak a Jászberény-Budapest főúthoz. SZML Jászberény Városi Tanács VB iratai. 1951. augusztus 2. 998. p. SZML 42-1-4. 278.; 281. p. 179