Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

A város határában kijelölt terület jellege tanyavilág volt, az ipartelep környékén szétszórva tanyaépületek voltak. A kisajátítandó 25,6 ha terület nagyobb része szántóterület, kisebb része legelő volt. Az ipartelepítés a meglévő főutak vonalvezetésének megfelelően és - az iratok szerint - a táji jelleg szem előtt tartásával történt. A szolnoki Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal a Zagyva árvízvédelmi töltéseinek magasságát 100 m-es tengerszint feletti magasságra tervezte, míg az addig mért maximális vízállás a közeli dűlőút fahídjánál mérve, 98,9 m volt a tenger szintje felett.

27 A talajviszonyok megnyugtatóak voltak, így az épületek különleges alapozást nem igényeltek.

28 Az építendő új ipari üzemhez lakások építésének tervezése is elengedhetetlen feladat volt, hiszen főként a gyár beindításához, nem jászberényi munkaerővel is számoltak. A környékről verbuvált munkások és dolgozók összességét ugyanis nem lehetett ingáztatni a lakóhely és a munkahely között. A kerecsendi ipartelepítéshez eleinte 48, később 100 lakást terveztek megépíteni, ezenkívül pedig javasolták, egy 4 tantermes iskola, egy 60 gyermek befogadására alkalmas napközi otthon, valamint egészségház, orvosi rendelő és 400 személyes kultúrház felépítését is.

29 Jászberényben eleinte 50 lakást terveztek a gyárhoz, amelyek 2 emeletes, 8-12 lakásos lakóházak részeiként épültek volna fel Szükséges viszont megjegyezni, hogy a lakótelep építésére engedélyezett hitelkeret és az építkezéshez szükséges összegnek az 50 %-át sem tette ki, a hiányzó összeg 1.440.000,- Ft volt. Később a gyári lakótelepet már 96 lakással képzelték el, szintén 8-12 lakásos 2 emeletes lakóházakban. Az engedélyezett hitelkeret összege továbbra sem változott - az építési költségeké viszont közel kétszeresére nőtt - így a hiány már elérte a 3.740.000 Ft-ot. Talán emiatt a korábban tervbe vett 104 fős legényszállás helyett, annak építési költségeit is a lakótelepre kívánták fordítani.

30 A gyárhoz kapcsolódó szociális és kulturális beruházások terén Jászberényben, egy 2400 dolgozó ellátására alkalmas orvosi rendelővel, a lakótelepen pedig napközi otthonnal, iskolával és üzletházzal is számoltak.

31 Gyárépítések és az új gyárakban folyó munka A jászberényi gyárépítkezések során, a munkálatok általában ugyan gyorsan haladtak, időnként azonban építőanyag-hiány, és munkaerőhiány is 27 Uo. GH

III. kötet. Magasépítés - mélyépítés. 28 Uo. GH I. kötet. Összefoglaló műleírás az 52.47-es törzsszámú munkahelyről. 1951. április 10. 29 Uo. GH I. kötet. A kerecsendi létesítmény vázlatos ismertetése. 30 MOL XIX-F-6-h, 104. d. GH IV. kötet. Egyedi beruházások. 31 Uo. GH I. kötet. TERINT 1951. április 6-án kelt határozata. Szociális és kulturális kérdések az üzemen belül. 178