Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.
Még javában folyt az országos szintű nagyberuházás, az Aprítógépgyár építése, amikor váratlanul egy másik, az elsőnél is nagyobb méretű és több munkást foglalkoztató ipari üzem jászberényi telepítéséről érkezett hír a városba. A TERINT 1951. április 6-án kelt határozata értelmében, az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság a BÉTA Vegyiművek Beruházó Vállalat által létesítendő GH létesítmény helyét, Jászberénytől ÉNy-ra, a Zagyva folyó kanyarulatánál jelölte ki, miután a fenti terület a telephellyel szemben támasztott igényeket kielégítette. 17 A beruházás megnevezése: GH, beruházási egységszáma DK 297-0-196. Jászberényben hivatalosan élelmezésipari gépgyár épült 99.158.000 forintnyi teljes beruházási összeggel, amely közel kétszerese volt a másik jászberényi gyár előirányzott beruházási összegének. A valóságban azonban hadianyagot gyártó üzem létesült a város határában, amelynek fő feladata a következő űrméretű tüzérségi hüvelyek gyártása volt, megadott mennyiségben: 37 mm-es, 45 mm-es, 57 mm-es, 76 mm-es, 85 mm-es, 122 mmes, 152 mm-es és 203 mm-es tüzérségi hüvelyek gyártásáról volt szó. Az új üzemben foglalkoztatottak létszámát összesen 2370 főre tervezték, amelyből szakmunkás és betanított munkás 1816 fő, segédmunkás 418 fő, szellemi dolgozó pedig 136 fő volt. 18 A szellemi dolgozók közül 14 fő vezető káder, 20 fő műszaki értelmiségi és 102 fő irodai személyzet található. A gyár működtetéséhez szükséges 216 fő szakmunkáslétszám eléréséhez ekkor szakmunkásképzés Jászberényben nem volt biztosítva, csak a tervekben szerepelt a szakmunkásképző tanfolyamok beindítása. 1 Az újonnan telepítendő üzemet, eredetileg a heves megyei Kerecsend település határában akarták felépíteni, egy erdős völgykatlanban, azonban az eredeti helyszínen több nehezen áthidalható probléma is akadt, ezért inkább a frissen az iparosítás útjára lépett Jászberényt szemelték ki az új üzem telepítésére. A kerecsendi építkezéssel kapcsolatban felmerülő gondokat, több pontba foglalták: - a területre könnyű belátás nyílt az Egert és Gyöngyöst összekötő 22-es számú országút 5. számú kilométerkövétől, amely még inkább fokozódott volna, a kivitelezés során megkezdődő fakitermelés következtében - ami egy hadiipari beruházás esetében nem a legszerencsésebb körülmény volt - várhatóan igen magasak lettek volna a mélyépítési költségek - vízszerzés szempontjából a közeli Eger patak alig jöhetett számításba, mert könnyen kiszáradhat - áll a helyszíni jelentésben, ezen kívül pedig a nagy távolság és a magasságkülönbség miatt, várhatóan átemelőtelepre és 17 MOL XIX-F-6-h, 104. d. Oldalszámozás nélkül. Mappa megnevezése: GH I. tervfeladat. 18 MOL XIX-F-6-h, 104. d. GH I. tervfeladat. 19 Uo. TERINT 1951. április 6-án kelt határozata. 174
