Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.
távjelző-berendezésre is szükség lett volna. Lényegében ugyanez vonatkozott a Laskó patakra is - további gondot jelentett az ipartelepnek a településtől való távolsága (6 km), az ezzel kapcsolatos vasútvonal kiépítése erdős-dombos terepen, ami igen megemelte volna a költségeket (mintegy 10 millió forint lett volna csak a vasútépítés költsége). Ráadásul a vasútvonal kiépítéséig a közúton való anyagszállítás sem lett volna egyszerű a domborzati viszonyok miatt - a gyárhoz kiépítendő „menekülő út" sem lett volna előnyösen megoldható, hiszen a fenti útba torkollott volna bele és 8 %-os emelkedésű lett volna - végül kiderült, hogy a telepítés jóval nagyobb földmunkákat igényelt, mint az előzetes tervszámítások azt sejtetni engedték. A fenti nehézségek egy 1951. február 28-án keltezett, az Építésügyi Minisztérium által kiadott irat szerint, már ismertek voltak az illetékesek előtt, akik azonban ekkor még ragaszkodtak az eredeti helyszínhez. 20 Tavasszal viszont már egyértelműen Jászberény volt megjelölve, az „élelmezésipari gépgyár" építésének helyszínéül. Az új ipari üzemhez a kellő számú munkaerőt áthelyezésekkel és átképzős tanfolyamok beindításával kívánták biztosítani. Az Aprítógépgyárhoz hasonlóan, számításba vették a falun lakó, de a környéken dolgozó munkásokat is. Tudták, hogy a vonatok és autóbuszok megfelelő menetrendi közlekedéséről külön gondoskodni kell, hogy „a dolgozók minden különösebb fáradtság nélkül juthassanak munkahelyükre." Az autóbusz-közlekedést az üzem és az üzemi környék között, a munkaidő kezdete előtt és befejezése után 3 A órával tervezték indítani, ami minden műszakra vonatkozott. A vonatközlekedés műszakokhoz való beállítását is előre tervezték, sőt külön munkásvonatok indítását is elhatározták. 21 Az előzetes elképzelések szerint, a Fémnyomó- és Lemezárugyár néven beinduló üzem minden terméke, kizárólag a honvédség részére készült volna. „Exportra vagy egyéb fogyasztásra történő gyártás nincs, így devizabevétel nem várható. Külföldi lehetőségének biztosítására nincs szükség." 22 Az előzetes tervekkel ellentétben, a kivitelezés során már egyértelműen arra törekedtek, hogy a gépek polgári profilgyártásra is alkalmasak legyenek, így speciális, csak egyfajta munkára alkalmas gépeket nem szereltek fel a gyárban. A gépek beszerzésénél elsősorban arra törekedtek, hogy a hazai piacon, illetve a 20 MOL XIX-F-6-h, 104. d. GH I. kötet. Építésügyi Minisztérium. VII/Település- és Épülettervezési Főosztályon megtartott X/Bizalmas Tervbíráló Értekezletről. 1951. február 28. 1-6. p. 21 Uo. TERTNT 1951. április 6-án kelt határozata és Uo. GH IV. kötet 341/2. Szervezési megoldások. 22 Uo. TERTNT 1951. április 6-án kelt határozata. 175
