Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

Az előzetes tervek szerint, az üzem a gyártmányokhoz való acél- és szürkeöntvény-mennyiséget, valamint a hengerelt anyagot Budapestről és Diósgyőrből kapta, tehát csak magyarországi nyersanyaggal dolgozott. A legyártott gépek jelentős része (45-50 %-a) azonban már a budapesti üzemből is exportálásra került. Az előzetes üzemmenet-leírás hangsúlyozta, hogy a gyártott gépek minősége azonos szinten volt a külföldi piac hasonló gyártmányaival, így a baráti államokon túl pl. a Közel-Keleten is jelentős exportálási lehetőségek kínálkoztak.

14 A létesítmény leendő kapacitását is előre megadták, ami évi 6 ezer tonna vegyes aprítógép kb. 70 millió ft értékben: ebben különféle törők, hengerek és egyéb őrlőgépek, osztályozó, valamint flotáló berendezések, cementmalmok és téglagyári gépek szerepeltek, 1 és 100 tonna súlyhatárok között.

15 Az üzem felfuttatását fokozatosan tervezték, amely az 195l-es évben az összkapacitás 20 %-a, 1952-ben 70 %-a lett volna, 1953-ban pedig már teljes kapacitással tervezték működtetni a gyárat. Máshol az 1952-es 70 %-os kapacitásról évi 10 %-kal kívánták növelni a gyár teljesítményét évenként, amelyet így csak 3 év múlva járattak volna csúcsra.

16 Termelés a gyár első éveiben 14 Uo. 36-37. p. 15 Uo. 32. p. 16 Uo. 33;52.p. 173