Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

Imrédy-kormány megalakulásával azonban a Nemzeti Munkaközpont jelentőségét veszítette, végül 1943-ban megszűnt, Scheftsiknek rövidesen megélhetési gondjai támadtak, ugyanis főlevéltárnoki állásáról már képviselővé megválasztásakor lemondott. Az 1930-as évek végén ügyvéd Budapesten és az Országos Sajtókamara II. szakosztályának választmányi tagja. Ez idő tájt többkevesebb sikerrel, sorsjegyiroda működtetésével is próbálkozott.

89 1943-ban Jurenák Sándorral, testvéröccse sógorával húsfeldolgozó és tartósító üzem felállítására nyert engedélyt, ám az üzemet a háborús események miatt, már nem tudták felépíteni.

90 A fentiekből kitűnik, hogy Scheftsik György Gömbös miniszterelnök halálával és a Gömbös-irányzat politikai alámerülésével, befolyásos támogatóit elvesztette, saját üzleti vállalkozásai pedig kereskedelmi akadémiai végzettsége ellenére - valószínűleg szükséges rátermettség híján - nem jártak sikerrel. 141 magyar hold területű, édesapjától örökölt ingatlanrészét 1926-ban eladta, Szolnok város részére. A földterület, melyet a Zagyva folyó, a Verseghy út és a jelenlegi Bimbó utca vonalában húzódó vasútvonal határolt, még 1880-ban, a kincstári birtokok megváltásakor került a Scheftsik család tulajdonába. A rossz minőségű, agyagos földet a város 1.800 ezer koronáért (inflációs érték!) vásárolta meg és házhelyosztásra használta fel.

91 Ezt a területet nevezik a szolnokiak Scheftsik-telepnek, ám a keletkezésére vonatkozó, jószívű földbirtokosról szóló mendemonda ellentétben áll a valósággal. Scheftsik György hihetetlen erőszakosságát a képviselőházban néhányan még Gömbös Gyula személyes hívei közül is ellenszenvvel figyelték. Shvoy Kálmán, nyugalmazott altábornagy, aki egykor ugyancsak Horthy szegedi fehér hadseregében szolgált és az 1930-as években a Nemzeti Egységpárt országgyűlési képviselője volt, Scheftsiket emlékirataiban szolnoki gyilkosnak nevezte, utalva ezzel 1919-es -20-as tevékenységére.

92 Scheftsik György neves sportembernek számított. A szolnoki vívó- és galamblövő egyesület elnöke az 1930-as években. Ezekben a sportágakban már diákkorától kezdve jelentős sikereket ért el.

93 Magánéletéről azonban keveset tudunk. 1924. június 21-én Aradon udvardi Kossuth Ibolyával kötött házasságot, aki Kossuth Lajossal távoli rokonságban állt. Az „udvardi" előnév a Túróc megyei Udvard község nevéből származott, amelyet 1263-ban IV. Béla király adományozott a Kossuth család ősének nemesítése alkalmából. A BachNemzeti Jövőnk, 1939. december 23. SZML 21.435/1947. SZML Szolnok polgármesteri iratai 2965/1941. Shvoy Kálmán titkos naplója..., 1983. 150. p. SCHEFTSIK Gy. 1935. II. 251-252. p. 110