Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

korszakban a Kossuth leszármazottak egy része, ismét ezt az előnevet kezdte használni, hogy megkülönböztesse magát az emigrációba menekült kormányzó szűkebb rokonságától.

94 Az 1899-ben Máriaradnán született Kossuth Ibolya édesapja, az evangélikus vallású udvardi Kossuth János, 1906-ban költözött családjával Szolnokra. A debreceni gazdasági akadémia elvégzése után, Arad megyében, mint gazdatiszt működött, Szolnokon pedig előbb a kereskedelmi bankban pénztáros, majd 1920-tól a Nemzeti Hitelintézet szolnoki fiókjának igazgatója lett.

95 Scheftsik György és Kossuth Ibolya házassága nem bizonyult tartósnak, életközösségüket a szolnoki törvényszék 1927-ben felbontotta.

96 Kossuth Ibolya ezután kitanulta a kozmetikus szakmát és 1931-ben segédvizsgát tett.

97 Sorsának további alakulásáról azonban nem maradtak fenn adatok. Scheftsik György 1950-ben újra megnősült. Ekkor már emigrációban élt és korábbi házvezetőnőjét, Oláh Klárát vette feleségül. Ismereteink szerint gyermeke egyik házasságából sem született.

98 Scheftsik György a II. világháború után, de valószínűleg még az 194445-ben végbement tömeges evakuálások során, külföldre távozott és az 1940-es évek végén már Argentínában élt. A Szolnok megyében elterjedt szóbeszéd szerint autógyára volt Buenos Airesben és gazdag emberként halt meg 1969-ben. Ám ezekből a híresztelésekből csupán annyi volt igaz, hogy valóban a délamerikai nagyvárosban hunyt el, de nagyobb vagyont aligha szerezhetett, mivel portásként kereste meg a megélhetéséhez valót.

99 Nyugalmat azonban kezdetben az emigráció sem biztosított számára, ugyanis egy brazíliai magyar lap az 191920-ban elkövetett fehérterrorista gyilkosságokat közzétette. Scheftsik az újság ellen sajtópert indított, mire a lapszerkesztő a Külügyminisztérium útján, Scheftsik György ellen bizonyítékokat kért. 1949-ben a magyar kormány háborús bűncselekmények címén kiadatását kérte Argentínától, azonban ezt a latin-amerikai ország kormánya elutasította, mivel a nemzetközi jog értelmezése szerint, Scheftsiket nem lehetett háborús bűnösnek tekinteni. 1939 és 1945 között semmilyen népellenes bűntettet nem követett el, a magyarországi szélsőjobboldallal ekkor már semmilyen kapcsolatot nem tartott és állítólag a nyilas uralom időszakában bujkálni kényszerült. A bírósági ügyet Magyarországon csak 1959-ben zárták le. A nyomozólevelet visszavonták 94 NAGY I. IV. 1859. 380. p. - BFL Budapesti Ügyészség iratai 83.288/1949. 95 Szolnoki fejek 1928. 96 SZML Alispáni iratok 11.558/1935. 97 SZML Szolnok polgármesteri iratai 5103/1931. Scheftsik István (1918-2001) által a szerző rendelkezésére bocsátott adatok. 99 Ua. 111