Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

Scheftsik György alig egy éves országgyűlési képviselősége alatt, a Gömböst leginkább támogató parlamenti csoporthoz tartozott. A mintegy 40-50 főből álló csoport tagja volt, s ha ellenzéki képviselő szólalt fel az ülésteremben, lehurrogták és közbeszólásokkal, bekiabálásokkal szisztematikusan zavarták beszédét. Élükön Marton Béla, a Nemzeti Egység Pártjának főtitkára állt, aki 1919-20-ban Scheftsikhez hasonlóan, különítményes tiszt volt.

85 A „Magyarország" című liberális lap Scheftsik Györgyöt egyenesen azzal vádolta, hogy, mint országgyűlési képviselő a kormánypárt és a nyilaskeresztesek együttműködését készíti elő. Scheftsik ezt a vádat Mihályfi Ernőnek, a Magyarország szerkesztőjének írt válaszában a leghatározottabban visszautasította. Rendkívül sérelmesnek tartotta az újság hangnemét, mivel a cikk gúnyosan a közvéleménytől kérdezte: „Ki az a Scheftsik György?" Bár felháborodása jogosnak tekinthető, nemcsak önérzetessége, hanem hallatlanul kemény és erőszakos egyénisége is kitűnik a Mihályfinak adott válaszából: „Egyébként biztosan akad a kollégái között olyan, aki akár velem, akár esetleg a tenyeremmel összeköttetésbe került, egyéb híján kérdezzék meg azt az esetleg kedves emlékű Fényes Laci bácsit, aki éppen az ellenem folytatott sajtótámadások miatt 14 hónapi fegyház elől szökött külföldre, vagy talán esetleg annak neves védőjét, Vámbéry Rusztem urat."

86 Fényes László újságíró 1924-ben az abonyi Vigyázó-kastélyban, 1925ben pedig a budapesti Britannia Szállóban elkövetett fehérterrorista gyilkosságoknak próbált utána járni és erről írt cikkeiben, Scheftsik György nevét többször megemlítette.

87 A liberális újságíró ellen az egykori fehér tisztek sajtópert indítottak és ezt meg is nyerték. Hiába látta el jogi védelmét Vámbéry Rusztem, a korszak legnevesebb kriminalistája, a budapesti egyetem professzora. A bíróság megfelelő bizonyítékok hiányában rágalmazásnak tekintette az újságcikkekben állítottakat és elmarasztaló ítéletet hozott. 1926-ban Fényes László az életveszélyes fenyegetésektől is megfélemlítve emigrált, előbb Bécsben, majd Pozsonyban élt, végül 1944-ben New Yorkban hunyt el. 1936-ban Scheftsik György véglegesen Budapestre költözött. A szolnoki Nemzeti Jövőnk szerkesztésétől megvált, noha még három évig a lap kiadója maradt. Miután képviselői mandátumát elveszítette, a Gömbös által életre hívott Nemzeti Munkaközpontban tevékenykedett, s olasz mintára a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt közös kamarákba tömörítő szervezetnek, rövidesen országos alelnöke lett.

88 Gömbös Gyula halálával és az Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai 1918-1945. Bp. 1983. 151. p. Nemzeti Jövőnk, 1936. szeptember 23. PÁSZTOR Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye. Bp. 1985. 29. p. SZML Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratai. Törzskönyv 1921-1939. 109