Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Határnyomozás Kecskemét és Lajos között a nagykőrösiek kérésére / 265. o.
Az tizenegyedik [kérdésre]: úgy vallott, mint a kilencedik tanú, azt hozzátéve, hogy az budai úton túl 43 és az Zsombékos-tónál midőn hatalmasul élték az kecskemétiek marhájukkal, [marháikat] sokszor behajtották az körösiek azokról a helyekről az kecskemétiek marhájukat, [az kecsekmétiek] hol pénzen váltották ki, hol pedig lopva hajtották el a marháj okát az kecskemétiek Kőrösről; 44 Az tizenhatodik [kérdésre]: [az] körösi lakosokat vallja - akik az lajosi határt bírják -jó tanúnak; Az tizenkettedik tanú Nagy másképpen Róka János, ugyanitt Kőrösön a született nemes Makcsai János úr jobbágya, kb. 58 éves, eskü után vallotta; Az első [kérdésre]: ahogy az tizedik tanú; Az második [kérdésre]: Halottá; Az harmadik [kérdésre]: semmit [nem vallott]; Az negyedik és ötödik kérdésre; a többi [kérdezettről] keveset és használhatatlan [dolgokat] hallott; A tizenharmadik tanú Fruitus Gáspár, ugyanitt [Kőrösön] a nagyméltóságú ispán úr, a Gémesi Forgács Ádám úr jobbágya, kb. 65 éves, az eskü letétele után, Az első [kérdésre]: úgy vallott, mint a tizedik tanú; Az második, harmadik, negyedik [kérdésre]: semmit nem vallott; Az ötödik [kérdésre]: [az] kecskeméti Kis Mihálytól az mostani helyszíni szemle [oculata] alatt hallotta, hogy azért ásta az három vermeket, hogy Hegedűs Jánostól csak addig vette az szántóföldeket; Az hatodik [kérdésre] semmit nem hallott; Az hetedik [kérdésre]: kecskeméti Pál Gergelytől hallotta ezen tanú az mostani helyszíni szemlekor a helyszínen [oculatakor in facie loci], hogy ő úgy hallotta ugyan kecskeméti lakos néhai Nagy Györgytől, hogy azon Hangyazsombékos [hangya Sombikos] határhányás légyen az lajosi és kecskeméti határ; Az nyolcadik [kérdésre]: kecskeméti Merő [?] Mező[?] Mihály szájából nagy felszóval kiáltva azt hallotta az mostani szemlekor a helyszínen az körösiek Egyértelmű, hogy a mai 5. sz. főútvonalról van szó. A tilosban talált marhákról azt írja a Tripartitum /XXXIII. cím 1-3. §./, hogy a bitang állatot a megkárosított három napig tarthatja magánál. Ha ezalatt a károkozó fél nem váltja ki a marhákat, akkor át kell adni az ispánnak, alispánnak, szolgabírónak. Amennyiben a sértett három nap után nem adja át a marhákat a fenti személyeknek, úgy naponként 3 girát kell fizessen. Nem intézkedik a törvény arra az esetre, ha a károkozók erőfölény alapján a marháikat visszaszerzik a sértettől, de a kárt meg kell téríteniük. 284
