Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Határnyomozás Kecskemét és Lajos között a nagykőrösiek kérésére / 265. o.
és kecskemétiek hallatára: „Vagyon harminc esztendeje miolta tudja lajosi és kecskeméti határnak az kérdőpontban megjelölt határhányást"; Az kilencedik [kérdésre]: semmit [nem vallott]; Az tizedik [kérdésre]: [az] körösi Nagy Páltól hallott határnak az kérdőpontban feltett helyet; Az tizenegyedik [kérdésre]: ezenkívül semmi pontosat nem hallott; Az tizenkettedik [kérdésre]: hallotta, hogy az kecskemétiek adóztak azon nyaralótól Körösre és hogy [az] körösiek vágták ki azon nyaralót; Az tizenharmadik [kérdésre]: semmit [nem vallott]; Az tizennegyedik [kérdésre]: tudja, hogy az körösiek haszonbérelték mindenkor az nemes pozsonyi kamarától, egyébként a saját vallomása alapján állította, hogy valameddig és tetszés szerint mindketten élték és használták; Az tizennegyedik tanú Fruitus Márton ugyanitt [Kőrösön] az ugyanazon [nagyméltóságú ispán úr, a Gémesi Forgács Ádám] úr jobbágya, kb. 70 éves, az eskü után [vallja]; Az első [kérdésre] mint a tizedik és következő tanúk tanúsították; Az második [kérdésre]: vagyon ötven esztendeje miolta az lajosi gazdák az kérdőpontban megjelölt Csuka Miklós és Csizmadia András földein azmelyre szemléztük [oculaltuk] - azszerint élték békességben az lajosi határt, tudja nyilván; Az harmadik [kérdésre]: ezen tanú [Fatens] így vall: az határt azelőtt nem tudta, hanem az harmadévi és ezidei szemlekor látta, hogy mutatták, mindazonáltal így világosítja: ezelőtt mintegy körülbelül [circiter] harminchét esztendővel - midőn az kecskemétiek maguk kérésére [Instantiájára] az határ végett Patajról 45 [Patairul] [az] néhai nemes Márkus [Marcus] Imrét az határra idézték [citálták] volna, látta ezen tanú [az] Márkus Imrét a Fajdos-hegy tetején, hogy állott s azt mondotta hogy: „ott vagyon az lajosi határ" és aziránt egyenesen az ásott nevezetes helyre mutatta, hogy viszen az lajosi határ az két régi nagy határokra, azhol elsőbben elkezdettük az határjárást, harmadéve és ezidén is azt vallja ezen tanú, hogy iginyesen mindarra bezáratik [includáltatik] immár és elkülöníttetik [distingváltatik] az lajosi határ és melyre. az kérdőpontban fel van téve; Az negyedik [kérdésre]: vagyon ötven s több esztendeje is miolta tudja, hogy az Fajdos-hegy legyen az lajosi határ, ezt hozzátéve: Ugyanaz megírt Márkus Imrétől kérdezték az kecskemétiek: „Hát délre melyre viszen az lajosi határ?" Ezen tanú azt mondja, hogy az melyre mutatta mostan kecskeméti Kis Mihály az lajosi határt, mindarra mutatta Márkus Imre is az kecskemétieknek, az Dunapatajról van szó, innen idézték meg a határjárásra a korábban Lajoson lakó Márkus Imrét. 285
