Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Határnyomozás Kecskemét és Lajos között a nagykőrösiek kérésére / 265. o.

A NYOMOZATI JEGYZŐKÖNYV ISMERTETÉSE Bevezetés A tizenötéves háború/1592-1606/ alatt és az azt követő néhány év alatt - az 1550-től megindult sorvadás után

1 - szinte robbanásszerűen omlott össze az a település és népességi struktúra, amely évszázadokon keresztül jellemezte az ország középső részét.

2 Ez abban nyilvánult meg, hogy a lakosság az országban átvonuló hadaktól

3 félve és megrettenve, vagy a hódolatlan részekre menekült, vagy a közelben lévő nagyobb lélekszámú településekre „futott össze"

4 miután egy ilyen település hatékonyabb védelmet ígért. Az összefutást kezdetben természetesen mindenki ideiglenesnek gondolta, a valóság azonban véglegesítette a kialakult helyzetet. A konfliktus kb. 1620-ig való elhúzódása miatt - amely kb. egy nemzedéknyi időre terjedt ki - rögzült az 1592-től folyamatosan kialakult állapot, azaz az új helyeken meggyökeresedett lakosság nem, vagy csak részben települt vissza eredeti lakhelyére. Ennek az lett a következménye, hogy a korábban ígéretes számú lakossággal bíró kisebb települések - amelyek egészen a második kataszteri felmérésig /l 850-1854-ig/ megmaradván önálló birtok testként - nem népesült újjá.

5 Ha pedig mégis újjátelepültek, sok esetben nem a régi lakosság vagy annak a leszármazottai tértek vissza, hanem mások. Ez egyrészt azzal a következménnyel járt pl., hogy számtalan korábban ígéretes népességű település, vagy végleg elveszítette a népességét, vagy a társadalmi-, jogi, vallási státusát, miután az új lakosságnak Ez úgy értendő, hogy a lakosság fogyása 1550-től folyamatos volt ugyan, de települések nem szűntek meg tömegesen. Ez a robbanásszerű folyamat hasonlóképpen következett be a Nagykunságban, KülsőSzolnok, Csongrád vármegyék egészében, valamint Pest vármegye keleti felében, továbbá a Felső-Kiskunság többi településén is. Nagy létszámú seregekkel vonultak, a császári, az erdélyi fejedelemségi, valamint a török hadak is, amelyeknek élelmezését valamint elszállásolását a lakosság szenvedte meg. Ehhez hasonló funkciót töltött be a nagyobb térségben tudomásunk szerint Kecskemét, Dévaványa, Mezőtúr és Karcag is. Lajos népesülése pl. 1815 körül kezdődött Jászberényből. 266