Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.
A közgazdálkodás a Kiskun Kerületben a XVIII. század végéig bizonyos maradványföldek műveléséből, még inkább éléséből állt. Azaz kimaradt kaszálókat kaszáitattak, esetleg a közlegelőn valamennyi állatot tartottak. Halason a városnak külön szőlője volt, igaz igen kis terület, csak hat akó és három fertály bor termett rajta, amiből 12 Ft 56 krajcár jövedelme lett. 4 Félegyházán egy sessio földet (140 kh) műveltetett a község, Fülöpszállásról csupán annyit lehet tudni, hogy a kalkaturák között a helységnek voltak bizonyos parcellái. Kisújszálláson 1773-tól 91-134 kh közötti változó területen rendszeresen szántottak, hasonló, illetve 250 kh-ig terjedő területen évente rendszeresen kaszáitattak a helység számára." Szabó Lajos kimutatta, hogy a hivatalosan bejelentett területnél jóval többet használtak közcélra, pl. 1814/15ben 520 kh vetése és 500 kishold kaszálója volt a városnak. A munkát részben közmunkában végezték egy-egy gazda irányításával, a takarást és nyomtatást pedig részes munkában. Hagyományos értelembe vett majorsági gazdaságok a földhiány miatt nem alakultak. A majoros gazdák, ahol volt ilyen, a település állatairól adtak számot. A községi majorkodás növelését a kerület a katonaság élelmezése miatt sürgette, ezért 1813-ban a Jászkun Kerület közgyűlésében megszabták hol, mennyi szántót és kaszálót mérjenek ki e célra. A teljesítésről három év múlva kért beszámoló kevés eredményt mutat. A Jász Kerületben Dózsa arra hivatkozott, hogy a kaszálók állandó osztálya miatt a föld a lakosoknál van. nem lehet egy tagban kiszakítani a javasolt száz hold kaszálót. A szántó hiányára magyarázatot sem adott, csupán jelzi, hogy a redempció összege után termést szed. Jászberényben összesen 1050 holdat kellett volna kiszakítani, de nem történt meg a várható új földosztályra hivatkozva. Több helyen az őszi vetés helyett inkább malomvámot, a tavaszi helyett sorabrakot szedtek. Kisújszálláson és Túrkevén a megszabott területnél kevesebbet műveltettek, azt is felében és harmad dézsmában osztották ki az igénylőknek. Túrkevén az 500 hold városi földet nyolc helyen mérték ki, az 500 hold kaszálót két helyen. Kunhegyes csak annyit közölt, hogy hol itt, hol ott szántanak, azaz maradvány földön gazdálkodtak. Kunszentmártonban a szántást, takarást palétára,' a nyomtatást részes munkában végeztették. A város ugarföldjét pedig SZML. JK. B. Capsa III. Fasc. I. No. 1/1763. SZABÓ Lajos. 1987. 277. p.: 186. p. Palétának nevezték azt a kis füzetet, vagy lapot, amelyre az adót és abba beszámítható teljesítést feljegyezték. 94
