Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

kiadták dézsmára. Karcagon, Madarason betartották a kerületi utasítást, Madarason a szántás és kaszálás mellett igen sikeres sertéstartást folytattak. A Kiskunságban Félegyházán, Dorozsmán és Majsán az utasítások szerint őszi és tavaszi vetést müveitek közmunkában, csak a gabona nyomtatását végezték részesek. Halason viszont felében és részért is müveitek közföldet. A felső kiskunsági települések továbbra sem különítettek el földet a helység gazdálkodására.' Ügy tűnik, a községi majorkodásban még a XIX. század 20-as éveire sem alakítottak ki a földesúri majorságokhoz hasonló gazdaságokat. A majorsághoz szükséges földelkülönítést a legtöbb településen nem tudták végrehajtani. Mindezek ellenére a katonatartáshoz, a szegények segítésére és az önkormányzat conventiosainak szükséges termést mindenütt előteremtették. A nem kedvelt közmunkát és majorsági gazdálkodást olykor sorabrak szedésével helyettesítették, vagy különböző jövedelmekből készpénzzel pótolták. Beneficiumok A redempcióban a Jászkun Kerület kollektív nemességet nyert, s a megváltással a királyi kisebb haszonvételeket is megváltotta. A megváltott beneficium a jogok tőkeföldhöz kapcsolása révén redemptus tulajdon, a redemptusok osztatlan közös tulajdona lett. Redemptus közös tulajdonnak tekintették mindazokat az ingatlanokat is, amelyek a birtokosok jogainak gyakorlása végett létesültek, pl. a kocsmákat, mészárszékeket. Amikor egy település a váltságot kifizette, a kerületi közgyűlés nyugtája nem csupán a kifizetést ismerte el, hanem nyugtázta azt is, hogy "a község területe s a hozzácsatolt puszták annak minden törvényes beneficiumokkal s tartozékaikkal örökösen átadatnak."

9 A redemptusok birtokába került javak hasznosításáról és jövedelméről a birtokosok közössége a jászkun autonómia keretein belül szabadon dönthetett. Döntéseik végrehajtását a helységek tanácsai végezték, hiszen a birtokos közösség és a politikai község 1 848 előtt azonos. A haszonvételek jövedelme közcélokra, a település önkormányzati működtetésére szolgált. Mindenekelőtt azt kell meghatározni, milyen jövedelmeket soroltak a beneficiumok közé. A klasszikusnak számító borpálinka- sör- és húsmérés mellett a kerületekben ide sorolták a bolti SZML. JK. Fasc. 4. No. 638/1816.: Fasc. 5. No. 361/1817. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet. 2002. b.. 26. p. GYÁRFÁS István. 1883. 37. p. 95