Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

Valószínűleg az 1588-1589-es évben egy rövid ideig Ali volt a bég. Hivatalának pontos idejét nem tudjuk, már csak a haláláról értesülünk a temesvári beglerbég 1589. december 5-i előterjesztéséből. Eszerint az elhalt Ali szolnoki bég utóda, a szintén Ali nevű pasa nagyvezír testvérének fia, a Bigai szandzsákból letett Musztafa lett.

159 Musztafáról több adatunk nincs. Hivatali ideje nem lehetett több másfél évnél, ugyanis az 1591-es évben ismét változás történt a szandzsák élén. Április 12. körül Oszmán szolnoki bég állított ki tezkerét miskolci utazóknak, akik fontos ügyben indultak el a bég hatvani szandzsákhoz tartozó hász birtokáról. A levél elrendeli, hogy az utazókat ne bántalmazzák, illetve küldetésük sikere érdekében védelmezzék a főtisztviselők és a katonák.

160 A budai szandzsák 1592. januárnovemberi rúznámcséje szerint, Mummi bin Musztafa többek között Oszmán szolnoki szandzsákbég felterjesztésére kapott 1591 áprilisában 1400 akcse terrakit (fizetésemelést) ziámetként.

161 Oszmán gyakran zaklatta a környék lakóit. III. Murád szultán 1591. december 6i Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez intézett rendeletében utasítja, hogy figyelmeztesse többek között a szolnoki béget, hogy ne hatalmaskodjon.

162 A debreceniek panasza szerint pedig a szolnoki bég és lovasai több ízben megkárosították a várost. Szinán budai pasa 1592. január 6-15-i rendeletében megtiltotta, hogy a városnak és vásárainak jövőjét rablással vagy annak elnézésével veszélyeztessék.

163 Egy 1592. augusztus 15-én kelt, ruszcsuki és a Duna parton lévő kádiknak küldött szultáni parancsban Oszmán jelentéséről olvashatunk. A szolnoki bég szerint ugyanis az említett kádik elnézték azt, hogy a fogságból szabaduló hitetlenek egy-egy lóval térjenek vissza. Emiatt az erdélyi vajda olcsón jutott hozzá lovakhoz, amelyeket a határvidéken árusított, így a ló ára leesett. A szultán emiatt küldte a parancsot a kádiknak: akadályozzák meg azt, hogy a hitetlenek lovakat vigyenek ki a muzulmán területről.

164 DÁVID 1995. 48. p. Jegyzetben: Kepeci 252, 156. Miskolcz város története és egyetemes helyirata 3. Szerk.: SZENDREY János. Miskolc, 1890.260. p. VELICS - KAMMERER 2. 676. p. KARÁCSON 1914. 172- 173. p. FEKETE 1993. 319. p., 42. irat.; Ide vonatkozik még: Mehmed szolnoki kádinak a debreceniek kérésére kiadott ... temessküje. A debreceniek felmutatták a budai dívánnak Oszmán szolnoki szandzsákbéghez intézett fermanját ... A temesskü keltezése: 1593. január 5.-február 2. (FEKETE 1993. 320. p., 47. irat.) BOA Mühimme defteri 70. 33. 61. 1000. zilkáde 7./1592. 08. 15 35