Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.
A 15 éves háború kitörése előtt, a török fél diplomáciai lépéseket tett arra nézve, hogy megtudakolja: hajlandó-e a keresztény fél a békét a korábbi feltételek szerint fenntartani. Ebben a manőverben a szolnoki bégnek is szerepe volt, s úgy tünik, hogy Szolnokot érintve ment Szülejmán csausz Bécsbe. Erre utal azaz 1592. december 19-én kelt szultáni parancs, amely tudósítja Oszmán szolnoki béget arról, hogy Szinán nagyvezír levelet küldött a bécsi királynak. Ebben arról szólt, hogy a kétévi adóhátralékban van, illetve a fogságban lévő bégeket nem engedi szabadon II. Rudolf. Ezt a levelet Szülejmán csauszon keresztül elküldték. A szultán utasítja a béget, hogy mivel a barátság fennáll, ő is írjon a bécsi királynak levelet, amelyet a nagyvezír levelével küldjön el, s a megérkező választ azonnal ismertesse a portával. I65 Valószínűleg Oszmán szerepel abban az 1594. április 14-én kelt levélben is, amelyet Ömer alajbég 16 írt a besztercebányai bíráknak arról, hogy a város ezentúl Oszmánnak adózik. 167 Az adat azonban korántsem egyértelmű, ugyanis a levél XIX. századi másolat, nem tudjuk a származási helyét, valamint azt, hogy valóban a szolnoki Oszmánról van-e szó benne. Feltételezésünket az támasztja alá, hogy 1594. áprilisában valóban Oszmán lehetett bég, valamint az, hogy ekkoriban tevékenykedett Szolnok területén Ömer alajbég, így ez az egybeesés elegendőnek tünik a feltételezéshez. Egyetlen adatunk Oszmán birtokairól egy 1594. június 30-án kelt leltárban található, melyben a töröktől elhagyott jászberényi palánkot és a Zagyván található malmokat írták Össze. Eszerint a palánk felett a folyón Oszmán építtetett egy malmot a maga hasznára, melynek a jövedelmét Jászberényből szállították Szolnokra. 168 Oszmán bégsége átnyúlik a tizenöt éves háború idejére, melynek során még több ízben tölti be a szolnoki szandzsákbégi tisztséget. A Szolnokkal kapcsolatos hadi eseményeket, valamint a XVII. századi bégek történetét a jelen tanulmány folytatásában tárgyalom. BOA Mühimme defteri 70, 11, 18. 1001. rebiülevvel 14./1592. 12. 19. Valószínűleg azonos azzal az Ömerrel, aki az 1591-92-es adóösszeírást készítette. A levelet lásd: Források 2. HEGYI Klára — BOTKA János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság 16-17. századi történetéhez. Szolnok, 1988. 241-245. p., GYÁRFÁS 150. p. 165 166 167 168 36
