Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.
Az osztatlan Földvárt/ nemzetség által Czibakháza mezővarosa községe ellen 1840-ik évi Martiushó 16. napján megindított legelő elhülönzési, s később öszvesitésitagos itóvd kifejlett úrbéri perből Rövid kivonat. Felperes nemzetség előadja, miként ö, osztatlan javainak czélszerübb feloszthatása tekintetéből, még az 1831-dik évben megindított ugyan, a czibakházi határnak rendbeszedésc iránt bizonyos úrbéri pert; minthogy, azonban az 183V*-ki országgyűlésen hozott úrbéri törvények, valamint minden úrbéri jogviszonynak úgy ezen pernek is egészen más alakot adtak, — a felperes nemzetség ezen az újabhi törvények elveihez többé nem alkalmazható régibb pert feleslegből leteszi, — s a helyett a csibnkháii legelöl az újabbi úrbéri törvények szerint szabályoz-tatni s czclsz-erüen kihasittattii kéri. Melly végből előmutatván a megkísértett A. egyeztetés .sikertelenségéről szóló tiszti tudósítást A. alatt — a meghitelesített II. (1. térképet B, alatt és a szinte megliitelesitett földköuyvet C. alatt, — ezeknek nyomán kéri a legelőnek bírói megszemlélését s a mennyiben szükséges, . osztályoztatását is bíróiképpen elrendeltetni. Alperes község részéről, az I. szám alatt kirendelt pártfogó tiszti ügyész, az A. alatti 1. sz. tudósításhoz •/. alatt csatolt községi nyilatkozatra utalván, azt állítja : hogy a legelöt a lakosságtól elvenni nem lehet, miután azt jelenleg is kizárólag és a földesúr befolyása nélkül bírja és használja, — mert az 183 3 'B VI. t. ez. 3 §-ban az ál! 2-or „hogy «*<>» határokban,, mellyckbeii a földesúrnak az úrbérin hhill semmi belső tagy külső birtoka nincs, és a legelő jusával eddig sem élt 1- nincsen helye a legelő elkülönzésnek. Itt pedig éppen az az eset, mert a fóldesuraságnak Czibukházán nincs külső földje, sem pedig a legelő jogával eddig nem élt; - a miért is a községet ezen per alól felmentetni kéri. Felperes nemzetség felvilágosítja, hogy az alperes község által gátul elögördített kizárólagos használat haszonbért jog (Uszonyba találja fel a maga alapját, mert a különben is osztatlan felperes nemzetség javait haszonbérbe szokta kiadni, és igy czibakházi határját is csak haszonbérlői által szokta használni, illy közvetett használatának pedig folyvásti gyakorlatában vagyon. De ha nem is volna a legelőnek gyakorlatában, még akkor sem lehetne a felperes nemzetségnek a czibnki legelőhöz való jogát kétségbe vonni, mert éppen az alperes «to felhívott 183 3 s VI. t. ez. 3. $-ban világosan kimondja : „hogy a / & . " " legelő használatától sem at eddigi nem gyakorlat, sem a legelő száké miatt « «» nem lehet." — Azonfelül a czíbaki legelő még a törvény kivételei aUl ,* b ^ vonható , inert. 1. a földesuraság a legelő használatáról sem M ur behozatalakor le nem mondott, sem abból későbbi rendbeszedés által ki n^ rekesztetett (a minthogy itt még semmiféle rendbeszedés nem is vol) pedig szerződésnél fogva attól el nem állott. 2. Vannak a felperes "TJ*^ Czi bak házán mind belső birtokai, úgymint : curialis háza, fundus«, kW 318
