Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

1840-ik évi Augusztus hó 22-ik napján az úriszéken (7. perlap) ítéltetett: E jelen perben az alperes czibakházi község, a czélba vett legelő szabályozásának gátul azon ellenvetéseket kívánván tenni: miszerint a legelöt ők állítólag a földesúr kizárásával használták, tehát ezt rendezni sem lehetne, továbbá, minthogy a földesuraságnak semmi külső birtoka sincs, ugyanazért a legelő az uradalmat nem is illeti. - végre a legelő szűk voltát adják elő, hogy a miatt abból az uraságnak juttatni sem lehetne. - Minekutána azonban a perbeli irományokból kisülne, hogy Czibakháza a lakosoknak - a felperes famíliának osztatlan állapota miatt - árendális szerződések mellett árendába adatott, ezen árendális szerződésben pedig a pascuum használatáról le nem mondott, s e szerint az alperes községnek azon ellenvetése, miszerint ők a Jegelőt a földesúr kirekesztésével bírni és használni állítják, meg nem állhat, s' okul a rendezés elhárítására azért is nem szolgálhat, mivel az úrbéri törvény VI. czikkelyének 3ik par-a szerint még a földesuraságnak nem gyakorlata sem akadályoztathatja a pascuum regulatióját, így tehát sem ezen környülállást, sem pedig azt, hogy állítólag a felperes földesuraságnak semmi külső birtoka nem volna, regulationális akadályul alkalmaztatni nem lehet, a minthogy az úrbéri törvény VI. czikkelyének 3. par-a szerint azon határok vétetnek ki a rendezés alól, hol az úrbéren kívül a földesuraságnak semmi külső vagy belső birtoka nincs, itt pedig a földesuraságnak belső birtoka kérdésbe sem hozatván. - végre pedig azok, mellyek az átfogó fiscus által a legelő szűk volta iránt felhozattak, a legelő szabályozását szinte már fentebb felhívott törvény czikkely szerint egyáltalán fogvást nem akadályoztathatván, - de a dolgok velejére is tartozván, e' szerint a maga idejére hagyatik, - minekutána az alperes communitás által tehát ezek szerint semmi ollyas akadály, melly a kérdéses legelő szabályozását gátolhatná, elé nem mutattatik, a czélba vett czibakházi legelőnek szabályozása és elkülönözése bíróiképpen elhatároztatik. Alperes község részéről ezen ítélet fellebbeztetvén, s ebbeli felebbvitel az 1 832/6 X. t. ez. 6. par-a alapján bíróilag is megengedtetett. 1840-ik évi Deczember 4-én a megyei törvényszéken (9. lap) ítéltetett: Az úri széknek ítélete áraljában helyben hagyatik. Felperes nemzetség ezen legelő elkülönözési úrbéri pert, törvényadta jogánál fogva, egyszersmind minden úrbéri telki tartozmányok öszvesítésére, rendezésére és elkülönözésére is kiterjesztvén, - miután az úrbér behozatalakori úrbéri állomány állapotja, a 2-ik szám alatt beperesített urbárium melletti úrbéri lajstromból, és végrehajtási bizonyítványból úgy is világos, és mint illyen e jelen rendelkezési perben is irányadó, - mi pedig a jobbágyi birtokok jelenlegi állapotját illeti, annak kiderítésére, nevezetesen az időközbeni foglalások, kicsúszások és akármi Ily változások kimutatása tekintetéből, az egész czibaki 319