Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

zsellérek helyzete, kisebb királyi haszonvételek, szölödézsma kérdése, korábbi visszaélések orvoslása stb.) megoldatlan maradt. Ez 1848 tavaszán, majd kora őszén is megyei mozgalmakhoz vezetett, amelyek csak fegyveres harcok kiterjedése nyomán csitultak el." A szabadságharc bukását követően az 1853. március 2-i Úrbéri Pátens rendezte végérvényesen az úrbéri kérdést, bár a jobbágyokra és a zsellérségre nézve számos részletében az 1848-as törvényeknél is kedvezőtlenebb módon. Az Úrbéri Pátens kiadása után Heves és Külső-Szolnok vármegyében 1856-tól a munkálatok Gyöngyöshalász, Kerecsend, Tarján, Szurdokpüspöki és Vámosgyörk ügyeinek lezárásával vettek újabb lendületet. Az ezt követő évtized eseményeivel kapcsolatban Lónyay adatai alapján az alábbi táblázatot állíthatjuk össze: FA 1857: perrel történ Poroszló Tiszavárkony 1858: Tiszafüred 1859: Tiszaabád Tiszaörs Tiszaörvény Dévaványa Boconád Sarud Tófalu Verpelét 1860: Kompolt Tiszaszalók 1861: — 1862: Heves Nagyiván megegyezéssel történő egyezség Füzesabony Mezőtúr Szentmik lós Cibakháza Szolnok Tiszasiily Vezseny Bakta Felnémet Tiszaigar Kápolna Nagytálya EMBER Győző: Iratok az. 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Budapest. 1951. 124-133. p.: ANNÁSI Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves és Külső-Szolnok vármegyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. IV. Eger. 1966. 346-367. p. Az új (végső) jogi szabályozást átfogóan ismerteti egyebek mellett TÓTH Lajos: Úrbéri Kalauz. Útmutató ... Pest. MDCCCLXXII. Az 1853-as rendezés értékelésére legújabban lásd TOLNAY Gábor: Az 1853. évi úrbéri pátens. In: Honismeret. 2003. 2. sz. 18-20. p. 309