Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

szolnoki szandzsákot kapta meg.

131 Ez már csak azért sem lehetett igaz, mert mint láttuk, ekkor még Mahmud állt Szolnok élén. Valószínűbb, hogy a hatvani szandzsák bégje lehetett. Erre utal, hogy a szandzsák 1570. évi összeírása szerint Gyöngyös mellett két malom is az övé volt;

132 valamint egy levél, amelyet Üvejsz budai pasa írt 1579. október 3-án Ernő főhercegnek. Ernő egy korábbi levelében tiltakozott az ellen, hogy a szécsényi, a hatvani és a szolnoki bégek Eger alatt portyáztak. A pasa a vádakat elutasította, és a következőket írta: „Lehető dolog-e az, amikor hitlevelén járnak, sem ágyú semmi várvíváshoz való szórszám náluk sem találtatik olyan erős vár alatt álnokságot miveltek volna, de hisszük, hogy az kik ezöket felséged elejibe adták önmagokban volt afféle álnokság és azért forgatták. Ennek előtte az Sazovár (sic!) bég attyafiait, az hatx'ani bégnek egy daliáját, szolnoki Baba Hasszánt az ti vitézeitek hajviadalra hívták volt meg az hatvani béget vendégségbe hívták volt az jószomszédság kedvéért, lakozzunk, együnk igyunk, az vitézök is egymással mulassanak, levelet is irtanak volt az bégnek. "' " Számos csatában vett részt (láttuk, hogy már alajbégként is a felkelés leverésében), amelyekből azonban gyakran vesztesként került ki. 1581-ben Ernst főherceg Pozsonyban hatalmas vigasság közepette bemutatott zsákmánya is az ellene megnyert csatából került ki.

134 1580 nyarán rabló hadjáratot folytatott 2.500 törökkel a hódolatlan magyar részeken, Nádudvar környékén, ahonnan nagy zsákmánnyal és foglyokkal indult vissza. Geszti Ferenc diósgyőri kapitány azonban csapatával megtámadta, s annyira megverte, hogy maga Sehszüvár aki alól kilőtték a lovat - egy ideig gyalog szaladva, majd másik lóra ülve, csak nehezen tudott eljutni Szolnok várába.

13 Erről az ütközetről tudósító ének is született, Sasvári bég históriája címmel.

136 1582-ben ismét kicsapott ugyanerre a területre, ahol falvakat égetett fel, de Ónodnál ismét vereséget szenvedett, s csak BENEDEK 1993. 260-261. p. BAYERLE Gusztáv: A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan, 1998. 59. p. NAGY József: Eger története . Bp. 1978.104. p. FEKETE 1955. 451. p. GYŐRFFY 1956. 62. p.; GYÁRFÁS 141-142. p. Jegyzetben: Szamosközy I. 209. p. I.; GOROVE 1826. 34. p.: Miskolc története 2. Főszerk.: DOBROSSY István. Miskolc, 1998. 77. p.; JNkSz 33. sz.; KRUPPA Tamás: Erdély és a porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez. In: Századok 2003/3. 605. p. 6. lábjegyzet. (Továbbiakban KRUPPA 2003.) KRUPPA 2003. 605. p. 6. lábjegyzet. Forrás: Régi magyar költők tára, XVI. század. XI. kötet. Bp. 1999. 157-172., 429-443. p. 30