Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

egy török közkatona ruhájában tudott elmenekülni.

1

'

7 1594 júniusában Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a gyulafehérvári országos gyűlésen, a megnyitó beszédben pedig arról panaszkodott, hogy „a szolnoki bég Sasvár, és más rablók a mi birtokunkból több, mint 280 részint falu- részint mezővárosokat elszakasztottak, jármuk alá hajtottak s nehéz adóval terheltek."

138 Sehszüvár folyamatos betöréseit, és hadi cselekményeit mutatják azon szultáni rendeletek is, amelyek jutalmazzák azokat, akik vitézül viselkedtek a szolnoki bég mellett.

130 Sehszüvár idejéből számos panaszlevelet ismerünk, melyek a debreceniekkel voltak kapcsolatosak. Ilyen volt II. Murád hükm-i serifje a szolnoki szandzsákbéghez és Muszlihüd-din szolnoki kádihoz, melyben a szultán rendelete szerint az örökösödési ügyeiket a debreceniek csak a kádival rendezhetik. A rendelet 1583-ban kelt, és előzménye az volt, hogy a szolnoki kádi bepanaszolta a debrecenieket, mert nem fordultak hozzá a fent említett ügyekben, ezért csökkentek a bevételei.

140 Hasonló tartalmú volt Juszuf budai pasa szolnoki szandzsákbéghez és kádihoz írt levele, melyben közli a debreceniek azon panaszát, hogy az új boradó ürügyén az adó bérlője zaklatja őket. A rendelet az ügyet felülvizsgáltatja, illetve felhatalmazza a debrecenieket, GOROVE 1826. 37. p. TGY/9 46-47.: PALUGYAY 310-311. p.: Heves leírása 1868. 498. p.: JNkSz 33. sz.; KRUPPA 2003. 604. p.: Kruppa - Bethlen Farkasra hivatkozva - többek között Sehszüvár támadásaiban látta Erdély és a török kapcsolatának megromlásának okát. 1581. augusztus 31. III. Murád szultán rendelete egy szolnoki lovas Haszán-oglu Ibrahim megjutalmazására, akit a szolnoki bég terjesztett fel tímárra, mert a szolnoki végeken a megszalasztott hitetlenekkel való háborúban vitézen viselkedett. (KARÁCSON 1914. 115. p.); 1585. június 8. III. Murád szultán rendelete egy debreceni náhijebeli tímárbirtokról. A szolnoki bég jelentése szerint egy Ahmed-oglu Nászuth Kassa, Kalló, és Eger nevű hadi várakból a jól őrzött birodalom ellen kártevési szándékkal jövő, de megszalasztott hitetlenekkel való háborúban neki társa volt és tímárbirtokát rendezni akarja. (KARÁCSON 1914. 131. p.); 1588. május 23. III. Murád szultán rendelete egy szendrői szandzsákbeli tímárbirtokos Ahmed megjutalmazására, aki többek között a szolnoki bég mellett is harcolt. (KARÁCSON 1914. 144-145. p.); 1588. július 8. III. Murád szultán rendelete egy szolnoki szandzsákbeli tímárbirtokos Ali-oglu Szefer ügyében, aki Kassa, Tokaj. Kalló és Eger nevű várakból kártevési szándékkal érkező, de megszalasztott hitetlenekkel való háborúban a szolnoki bég társa volt, s tímárbirtokait rendezni kell. (KARÁCSON 1914. 147-148. p.); Egy 1590. október 8-án kelt rendeletben említik Sehszüvárt, (aki ekkor már halott) mert pecsétes defterrel jelentette Szulejmán-oglu Mehemedről. hogy a szolnoki végeken levő hadi várakból kártevési szándékkal érkező, de megszalasztott hitetlenekkel való háborúban vitézkedett. (KARÁCSON 1914. 169-170. p.) FEKETE 1993. 315. p. 25. irat. 31