Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.
bevételei is igazolják, bár a jelzett időpontokban a kimutatások szempontjai (pl. regáléknál) nem voltak teljesen azonosak: 1768 1831 1843 Cibakháza: 1.000 ft. urbariális terhek 639 v.ft. 639 v.ft. királyi haszonvételek 2.100 v.ft. 2.100 v.ft. gabonadézsma 500 v.ft. 500 v.ft. Rév- és fogadó: 1.600 ft. Gyügér puszta: 800 ft. 5.795 v.ft. 5.795 v.ft. Sárszög: 600 ft. 3.391 v.ft. 3.391 v.ft. Összesen: 4.000 ft. 12.425 v.ft. 12.425 v.ft. Ha nem is minden tekintetben, de Cibakháza úrbéri pere is tükrözi a Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegyékhez tartozó Tisza menti települések számos általánosabb problémáját. A török kiűzése utáni refeudalizációs folyamat (a feudalizmus magyar viszonyainak újbóli kiépülése és megszilárdulása) nyomán a földesúri alávetés igen különböző változatai honosodtak meg. Ezt a sokszínűséget az 1767/177l-es úrbérrendezés munkálatai során igyekeztek némiképp egységesíteni, áttekinthetővé tenni, sőt esetenként újra szabályozni. Ekkorra már komoly mértékben jelentkezett az újranépesedés nyomán a föidszüke, ráadásul pedig a jobbágyföldek növelésére a kedvezőtlen természetföldrajzi viszonyok (a szabályozatlan Tisza nagy árterei) miatt alig volt mód. Irtványtoldekke! (telken kívüli jobbágyföld) alig találkozunk, s ilyen Cibakházán sem volt. Emiatt a pusztáknak nemesi, allodiális földekhez történő csatolása számos településen igen éles vitákat, nemritkán parasztmozgalmakat váltott ki, mindazonáltal e folyamatot nem sikerült megakadályozni. Ez utóbb Cibakháza úrbéri perében is megfigyelhető. Ugyanakkor a cibakiaknak a Földváryak sajátos birtoklási rendjével és a bérleti rendszerrel azért is szerencséjük volt, hogy a kisnemesi birtokosok részéről a Tisza mentén az. úrbéres állomány csökkentésére igény (s azoknak a majorsági birtokhoz csatolása) itt - az elmondottak miatt - nem jelentkezett. A bérletek hatásaként a jobbágytelkek aprózódásának gazdasági hatásai is jóval később éreztették hatásukat, mint a környező településeken. 1 ' Uo. XIII. 2. d. Birtokszámadások. 1774-1841. 51-54. rakt. egység. A korabeli viszonyokra és mozgalmakra lásd SOÓS Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. Szolnok. 1958.: SZÁNTÓ Imre: Parasztmozgalmak Heves és KülsöSzolnok megyében 1790-1795. Heves megyei füzetek. 4. Hger. 1955.; Uő. Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első télében. In.: Az Egri Pedagógiai Főiskola Evkönyve. I. Szerk.: Bakos József. 1955. 320-347. p. 307
