Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

értelemben vett uradalmi gazdálkodást" folytatott." Utóbb azonban más érdekes anyagok is előkerültek. Az alábbiakban ismertetésre kerülő két dokumentumotszámos problémája ellenére - azért választottam ki, mivel Jász-NagykunSzolnok megye településeinek úrbéri pereivel kapcsolatban még nem került sor források közlésére. Pedig ezekből sok ismeretet szerezhetünk a korábbi feudális berendezkedésre, gazdálkodásra, határhasználatra, azok helyi sajátosságaira és a főbb problémákra, továbbá a korabeli jogi és peres eljárásokra vonatkozóan is. A cibakházi jobbágy világ és sajátosságai Cibakháza a Tiszazug északnyugati részén, a Tisza partján fekvő település. Tiszaföldvártól délre. Határa jelenleg 6.620 kat. hold. Nyugati részén található a sárszögi puszta, míg kelet felöl azzal a gyügéri (zsigeri) pusztával határos, amelyet az 1950-es évek elején csatoltak el a községtől. Fejlődését sokáig előmozdította a Közép-Tisza jelentős átkelőhelye (1826-1849 között hídja), amely 1853-tól a folyamszabályozások nyomán veszítette eljelentőségét. A település a XIX. század középső harmadában mezővárosi címmel is rendelkezetté A feltehetően Árpád-kori falut írott források bizonyíthatóan a XV. századtól említik. Birtokosai között előbb számos Cibakházi előnevű kisnemessel találkozunk, majd a Kelecsényi, Bessenyei, Jenői, illetve átmenetileg a Gyalui Vass családokkal. A XVI. század közepére ezen famíliák férfiága kihalt, így Cibakházán a Jenői-Bessenyei-féle ingatlanokat Jenői László és Bessenyei Benedek lánya Katalin örökölte.

4 Katalin Bernátfy Bernáthoz ment nőül, és bár korán meghalt, javai István nevű fiára, majd annak apja második házasságából származó fiú, majd lány féltestvéreire szálltak. Közülük az 1595 táján elhalálozott Zsófia Földváry Mihály felesége lett, és miután 1621-ben a Bernátfyak itt birtokos ágának magva szakadt, György nevű fiuk fokozatosan megszerezte az egykori Bessenyei-Jenői ingatlanokat. Földváry György A "cibakházi uradalom" kifejezés az 185()-es évekig a Foldvának iratanyagában nem kerül elö. Előzőleg a család inkább csak a dunai és tiszai birtokok elkülönítést alkalmazta. Az előbbihez sorolták Dunavecse mezóvárost a pusztáival {Szentimre. Fejéregyház. Csanád, Szüle. Öllé. letétien), míg a/ utóbbihoz Cibakháza település mellett Gyügér, Sárszög. illetve Istvánháza és Jenő pusztákat, sót olykor még az. Abaújhan fekvő bernátfalvi részbirtokot is. Valójában azonban a tiszai birtokokon belül Istvánháza és Jenő árendája mindig is elkülönült Gyügértöl és Sárszögtől, melyeket valóban Cibakháza tartozékának tartottak. BAGI G. - SZURMAY Z. i.m. alapján. Uo. 20-28. p. Az ide vonatkozó irodalmat lásd ott a 154-155. oldalon. 304