Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.
szandzsák összeírása, mely szerint jelentős birtokállományt tudhatott magáénak; a szolgálati idők között eltelt rövid időintervallum, valamint a Báthoryak levele, mely szerint régóta van hivatalban. Ha elfogadjuk a fenti feltevést, akkor Mahmud öt ízben állt Szolnok élén. Az első hivatali ideje 1553- 1556-ig, a második 1558-1559-ig, a harmadik 1562-1564-ig, míg a negyedik 1569-1570-ig tartott, miközben 1559 és 1562 között a pécsi szandzsák élén állt, legvégül az 1570-es évek első felében tért vissza, s egészen 1579-ig maradt Szolnok élén. Ellentmond a gondolatmenetnek az a tény, hogy Mahmudnak a defterek szerint kevés birtoka volt a szolnoki szandzsák területén. Ilyen hosszú hivatalviselés alatt azonban sokkal nagyobb birtokállományra tett volna szert. Újabb ellentmondás származik Skaricza János adataiból. A Szegedi-élettörténetben annyit említ, hogy Mahmud 1561-ben lép Pécsen a hivatalba, 127 de még ezen év vége felé megkapja újabb kinevezését, és távozik Szolnokra. 1 " 8 Ha Mahmud ezt megelőzőleg Szolnokon szolgált volna, Skaricza biztosan megemlíti. Mindezen adatok alapján azonban nem zárhatjuk ki egyértelműen, hogy egy Mahmud nevű bég volt a szandzsák élén négy ízben: először 1553-1556-ig majd 1558-1559-ig volt bég, majd rövid pécsi tartózkodás után 1561/2-1564 és 1569-1579 között viselte a tisztséget. 7. Ali Sehszüvár Mahmud utódja Sehszüvár - magyar nevén Sasvár - lett. Fenn említettük, hogy magyar renegátnak, és Mahmud tanítványának tartották, illetve nevelt fiának mondták. Egy bizonyos, hogy az 1570-es Karácsony György-féle felkelés idején alajbég volt Szolnokon. Lehetséges, hogy Füleken is szolgált, az viszont biztos, hogy voltak érdekeltségei. Egyrészt Szécsény 1562 júliusi ostrománál ő védte a várat, 129 másrészt a füleki szandzsák 1585 januárdecemberi rúznámcséje szerint 2000 akce terrakit adományozott Saban Abdullahnak vitézségéért. 1 M) 1573. június 28-án kelt levelében nemes Kenderessy István azt írta a szolnoki török fogságból nemes Kenderessy Balázsnak, hogy „ím ez Sasvár bégnek ez én Uramnak szandzsákbégséget adtak." A lábjegyzet szerint valószínű, hogy a SKARICZA: 127. p. Uo. 129 p. GOROVE László: Eger város történetének 3-ik folytatása. In: Tudományos gyűjtemény. 1826. X.. I7.p. (Továbbiakban GOROVE 1826.) VEL1CS - KAMMERER 2. köt. 639. p. 29
