Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.
szultán, amelyet a temesvári beglerbégre és a szolnoki kádira bízott. 107 1566. február 24-én Haszán azt jelentette, hogy a korábbi szolnoki szandzsákbégek vojvodái az alájuk rendelt rájákat a törvény ellenében azzal sanyargatták, hogy nekik róka és farkasprémeket kellett beszolgáltatni, és több adót is követeltek tőlük. A szultán igazat adott a szolnoki bégnek, hogy ez így nem mehet tovább, és meghagyta, hogy igazságosan bánjanak a rájákkal. 108 Valószínűleg Gyula elfoglalása után változás történhetett a szandzsák élén, melyek okát nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy amikor 1566. október 4-én János Zsigmond Tokajt megszállta, már Ferhad szolnoki bég vezette a török sereg egy részét. Férfiadról azonban nem ismerünk több adatot, de azt láthatjuk, hogy Haszán utóda is tevékenyen részt vett az 1566-os év végi hadi eseményekben. A szandzsák történetéhez még meg kell említeni, hogy Szigetvár ostroma után a krími tatárok az Eger-Kassa-Ungvár közötti területeket pusztították. A sereg egy része 5000 fővel a szolnoki hídon kelt át a Tiszán. 110 A portyázó tatárokat János Zsigmond állította meg 8000 emberrel Debrecen közelében. 1 " 6. Mahmud problémája Az 1560-as évek végén ismét feltűnik egy Mahmud bég. 112 Neve az 1569-ben kitört Karácsony György 113 vezette tiszántúli parasztfelkelés során bukkan fel. A felkelésnek vallási színezete volt, de elsősorban a törökkel szemben tört ki. A történet szerint Karácsony Nagybányáról érkezett Debrecenbe, ahol prédikálásba kezdett az igaz hitről, önmegtartóztatásró'. Azt BOA MD 5. 120. 973. muharrem 19/1565. 08. 16. T.C. Basbakanhk Devlet Arsivieri Genel Müdürlügü. Özet ve índeks. Tipkibasim BOA MD 5. 1066. 973. sabán 9. /1566. 02. 24. GYÁRFÁS 109. p. FORGÁCH 291-292. p.: GYÁRFÁS 11 l-l 12. p. JNkSz 31. sz. Somogyi szerint János Zsigmond katonái 90.000 (!) foglyot szabadítottak ki. Szolnok története 2000. 19. p. „Homo Nigernek" Fekete Embernek hívták. Az eredeti neve homályba vész. Istvánffy Miklós, valamint Bethlen Farkas verziója szerint Szűcs László volt. Nagybányáról. (FORGÁCH Ferenc Magyar Históriája a tiszántúli parasztfelkelésről. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790. I. köt. 153. lábjegyzetben: BETHLEN Farkas: Erdély története 2. kötet.. Bp. 2002. 318. p.(Továbbiakban BETHLEN) Történeti munkájában azonban már Istvánffy Karácsonyi Gergelynek hívja (ISTVÁNFFY Miklós: A magyarok történetéből. Bp. 1962. 365. p.). Történetíróink a Karácsony György megnevezést vették át. 26
