Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1326-1525 / 203. o.

mellett, a Tur felőli oldalon, az általuk megtekintett szántókat, legelöket, kaszálókat, nádas-helyeket, gyümölcsösöket, halrekeszeket, a halászatra alkalmas vizeket, a kunok részei után járó földbéreket és jövedelmeket, valamint a Kenderes falubirtokban szedetni szokott más hasznokat megbecsülték; Továbbá még két szabad helyet, egyet tudniillik a parókiás áldozópap udvara mellett, a víz felöli oldalon, másikat a szóban forgó Kóvári Pál és unokája Zseliz porciója között, a mező felőli oldalon, azokon a helyeken, ahol korábban is az utazók részére alkalmas utak voltak az utazók, a nyájak és a szarvasmarhák részére kijáratot [...] hagytak; Végül pedig a fent érintett Kenderes falubirtok osztályának elvégzése után ugyanazt a falubirtokot - az ugyanazon falubirtok harmadrészei által a megnevezett nemeseknek [...] felosztva beiktatták és meghagyták azoknak, valamint akármely örökösüknek [...] a megillető jogon örökös megtartásra, továbbá használatra ellentmondás kinyilvánítása nélkül, a törvényes napokig annak a [Kenderes] falubirtoknak helyszínén maradva; Amely dolog hiteles bizonyságára és örökös erőssége céljából, a jelenlegi [levelet] kiváltságos formában kiadtuk, a nagyobb és hiteles pecsétünk rányomásával, valamint ABC betűkkel metszve; Kiadatott a fent jelzett osztály és iktatás napját követő tizenötödik napon [április 8-án], az Úrnak 1405-dik évében." Az oklevél átírás Garai Miklós nádor 1405. június 9-én kelt kiváltságlevelében, helyenként kusza fogalmazással. Végig latin nyelvű. OL DL 4253 13. Garai Miklós nádor bizonyságlevele arról, hogy Kóvári Pál ítélömester hajlandó megfizetni adósságát a csunyegyházi kunoknak, a Kenderes falubirtokban lévő birtokrész harmadrésze felének zálogból való kiváltása tekintetében 1407. december 24. „Mi Garai Miklós nádor

1 és a kunok bírája adjuk emlékezetül, hogy Kóvári [de Kowar] Pál ítélőmesterünk" személyesen elébünk állva és Az iktatást és bevezetést végzőknek a törvény szerint három napig — ezen belül meghatározott órákban — kellett a helyszínen maradni, hogy az ellentmondókat fogadni tudják. További ellentmondásra a káptalanhan volt lehetőség két héten belül. Garai Miklós először 1375-1385. másodszor pedig 1402-1433 között volt Magyarország nádora. A Kővár nem elírás, a Nógrád vármegyei Kővár falu nevére vezethető vissza. 217