Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

Kaposvári Gyula kutatásai alapján azt látjuk, hogy valószínűleg Gyárfás, aki szintén Verancsics leveleiből dolgozott, tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a törökök elsőszámú célja a debreceni várépítés volt. Ugyanis Verancsics egy levelében a következőket írta: „A budai pasa körülbelül 4.000 lovassal átkelvén a Tiszán, Szolnok és Jászberény közt megtelepedett 6 mérföldre az egri vártól a Zagyva folyó mellé, nagy mennyiségű lőport vitt a táborba és a szolnoki várba, ami nyilvánvaló bizonysága annak, hogy valami szándéka van a mi végvidékünk valamely része ellen, s már beszélik, hogy a Tiszát akarja áthidalni, hogy könnyebben átrohanhasson a Tiszán túlra, miután ezt az országrészt a szatmári ostrom alkalmával kikémlelte és megismerte, vagy valamely erős, céljainak megfelelő várat akar építeni Egerrel szemben. "

70 Verancsics március 26-i levelében azt is írta. hogy a budai pasa „Debrecen alól visszatért Szolnok várához, ahová hídépítéshez szállítottak fát csapatainak fedezete alatt. "

71 Május 29-én pedig már arról számol be, hogy „Hrusztán pasa Szolnoknál van, s már elkezdte a híd építését a vár alatt, a Zagyva vizénél. ...A híd egynegyedrésze már tökéletesen kész van.'"" S hogy a pasa elsődleges célja a híd- és nem a várépítés volt, igazolja Verancsics június 20-i levele: „Mivelpedig a budai pasa nem megvetendő sereggel tőszomszédságunkban telepedett le és hidat vert a Tiszán, azt hisszük, hogy Eger ellen akar valamit megpróbálni. A pasa ezután Budára tért vissza. Ekkor már a hídépítés is jó előre haladt. " ' A híd tehát gyors ütemben, még 1562-ben elkészülhetett, és valószínű, hogy Mahmud fejezte be. A hídépítésnek több oka is volt. A törököknek fontos volt, hogy felgyorsítsák az átkelést a Tiszán, így rövidebb idő alatt tudtak csapatokat juttatni a még hódolatlan tiszántúli területek megtámadásához. Szolnok a híddal az utánpótlás egyik bázisává, valamint katonai átkelőhellyé alakult. A hídépítés másik oka a gazdasági szerep volt: Szolnokot a híd a nyugatra történő marhakivitel fontos átkelőhelyévé is tette. Az adatok is ezt támasztják alá: míg 1558-ban csak 537, addig 1573-ra már 4821 marhát hajtottak át a Iá Tiszán, ami jelentős bevétellel járt. A híd gazdasági hasznából Mahmud is kivette a részét. Két magyar tözsérrel tartott fenn üzleti és baráti kapcsolatot. Még Pécsen ismerkedett meg Fúria Albert, Szolnokon pedig Mező Ferenc tőzsérekkel. Fúria főleg Petau, Szolnok törtenete 1975. 59-60. p. Szolnok története 1975. 59. p. Jegyzetben: Verancsics Antal összes munkái 8. köt. 336. illetve 344.. 348. p. Szolnok története 1975. 60. p.; Jegyzetben: Verancsics Antal összes munkái 8 köt. 355. p. Szolnok története 1975. 60. p.; Jegyzetben; Verancsics összes 8 köt. 362. p. Szolnok története 2000. 21. p. 20