Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

Mező pedig Bécs felé szállította a szarvasmarhát. A bevétel növekedéshez hozzájárult az is, hogy egy idő után csak a szolnoki hídon való átkelést engedélyezték a tiszántúli városoknak. Erre példa egy 1667. december 24-én kelt magyar nyelvű török levél, amelyben Ali aga, Mahmud budai pasa helytartója a következőket írta: ,, Ti megnevezett szoboszlai bírók és esküdtek, az kik vagytok és több városi és falusi bírákkal együtt valakik vannak az Tiszán túl, mivel hogy azt hallottuk a budai divánban, hogy más réveket kerestek magatoknak, a szolnoki hídra nem akartok jönni. Ha úgy vagyon, a hatalmas fényes császárunknak ti nagy kárt tesztek. Ennek utána hagyjuk és hatalmasan parancsolunk tinektek, valamennyi tusir és kereskedő a Tiszán túl vagyon ... más révekre ne menjenek hanem minden ember a szolnoki hídra menjen ... mert valakik elkerülik, minden kárukat csak maguknak tulajdonítsák, akik más réveket keresnek, akár a tokaji hidra, akár a polgárai hídra, az kiket megfogtunk minden javait, marháit a császár számára elfoglaljuk, magokat mind a karóban felkarózzuk és valamely város hillogok és falu billogok lesznek, azokat nagy erős büntetéssel megbüntetjük. " ' Mindemellett a környező lakosság - mint majd látjuk elsősorban a debreceniek - számára további terhet jelentett az, hogy 77 nekik kellett a hidat karbantartaniuk. Mahmud bégségének idején, 1561-1563 között Szolnokon raboskodott Szegedi Kis István prédikátor. Szegedit még Pécsen záratta be Mahmud, s vitte át Szolnokra. Kiszabadításának érdekében személyesen járt közbe Melius Juhász Péter debreceni, Czeglédi György váradi, és Tari Balázs fegyverneki prédikátor. Végül a már említett kereskedő, Mező Ferenc közbenjárására engedte szabadon hosszas raboskodás után a szolnoki bég Szegedit.

/S Melius látogatásának hatására határozhatta el Mahmud, hogy - bár a mohamedán törvények tiltották magyarra fordíttatja a Koránt, a fordítás azonban nem készült el. Valószínű Mahmud nevéhez köthető az a levél is, amelyet a szolnoki szandzsákbég küldött 1563. március 16-25-i keltezéssel Szolnokról a debrecenieknek, melyben biztonságot ígér a város lakosainak, abban az esetben, ha mindenkori kötelességeiket teljesítik. A kibocsátó nevét csak az oklevél hátlapján tüntették fel, s csak töredékesen maradt meg: „A szegény Mahmud, ... BELITZKY 1966. 132. p. Szolnok története 1975. 64-65. p.; SZABÓ 1998. 44. p. Szolnok története 2000. 21. p. SZABÓ 1998. 44-45. p. A raboskodásról. és annak körülményeiről lásd részletesebben a 48. sz. lábjegyzetben felsorolt műveket. SZABÓ 1998. 45. p. 21